– Minden ember életében, már ha megéli, eljön a pillanat, amikor megérinti az öregség, az elmúlás szele. Így volt ez Ábrahám ősapával is, csak a körülmények voltak egészen kivételesek – tanítja Szerdócz Ervin rabbi a HÁJÉ SZÁRÁ hetiszakasszal kapcsolatos írásában.
Sára temetése után Ábrahám elküldi a szolgáját, hogy megfelelő feleséget találjon Izsáknak. „Ábrahám 140 éves volt, mikor elküldte szolgáját, a damaszkuszi Eliezert, hogy találjon feleséget fiának.” (Beresit rábá 65:9)
Ábrahám a kora ellenére fiatalnak tűnt, mert eddig a korszakig senkin sem látszottak az öregedés jelei. Így, ha nem ismerték őket személyesen, nem lehetett különbséget tenni apa és fia között, mert arcvonásaik teljesen egyformák voltak.
Így szólt hát Ábrahám az Örökkévalóhoz: Nem jó a világ rendje, átéltem életemet, elvégeztem mindezt, amire hivatva lettem. Adj jelet, hogy megkülönböztethessek, hogy koromnak megfelelőlen készülhessem a halálra, hiszen most már fiamé a jövő, rá vár, hogy teljesítse azt, amire teremtve lett . Szórj ezüstöt hajamra, tedd reszketővé kezemet, ingasd meg a lábaimat, hogy azok se legyenek fürgék többé. Aki meglát, ne tévesszen össze fiammal Jichakkal, hanem szóljon így: ez az öreg Ábrahám. Őhozzá hiába megyek, ő már nem tud munkálkodni. Majd megkeresem fiát, a fiatalt, az erős Izsákot. Mindenható Isten! Adj öregséget, és akkor értelme lesz az ember életének és ifjúságának! Ha idős korára megváltoztatnád az ember külsejét, tudni lehetne, hogy kinek jár a tisztelet.
És az Isten meghallgatta! „Helyes az, amit kérsz.” válaszolta az Örökkévaló. „Te leszel az első, akin megjelennek az idő múlásának jelei.” (Bává Meciá 87a)
Rabbi Jehuda mondta: „Abban az időben Ábrahámnak eszébe jutott, mit mondott neki Isten: „járj előttem, és légy teljes." (1Mózes 17:1) Akkor Ábrahám reszketni kezdet, és azt mondta: talán van bennem valami szégyenletes az általam elkövetett vétkek miatt, és ezért nem lehettem „teljesnek” nevezhető. Ekkor Isten azt mondta neki: Elfelejtetted, mit mondtam ezután? Ezt mondtam: „és szövetséget kötök köztem és köztetek" (I.M. 17/2), „elméje megnyugodott... ” (Nedarim 32a)
„Joszi ben Kiszma rabbi mondta: Az ember fiatalságának két lába jobb, mint az öreg három lába, amikor bottal jár. Jaj annak, aki elmegy és nem jön vissza! Mire utal ez? Rabbi Hiszda mondta: Az ifjúságra, mely mint a madár elszáll és soha vissza nem tér! Rabbi Dimi folytatta: „Az ifjúság a rózsák koronája; az öregség a tövisek koronája.” (Sabath 152a)
„Hama ben Hanina rabbi tanította: „Még ha éles kard is nyugszik az ember nyakán, nem szabad megakadályoznia, hogy irgalomért imádkozzon. Az ember még mindig reménykedhet abban, hogy imái meghallgatásra találnak, mint maga Dávid, amikor meglátta a Halál Angyalát, de mégis irgalomért imádkozott és imája meghallgatásra talált.”(Brachot 10a/319)
Ábrahám elméjében megvilágosodott, és rájött mivel jár az öregség és mondta: „Teljék meg a szám a Te dicséreteddel, minden nap a Te dicsőségeddel. Ne vess el engem öregségem idejére, erőm fogytakor ne hagyj el engem!” (71. Zsolt /8-9.)
„És Ábrahám kimúlt és meghalt jó vénségben, öregen és éveket eltöltve és megtért őseihez!” (I.M.25/8-9).
