A fenti szellemes gondolat Lányi Andrástól hangzott el tegnap este a Hunyadi téri zsinagógában, ahol a Mindenek hajnala című könyvről tartott beszélgetéssel startolt el a Nyári Szabadegyetem. Ábrahám Zoltánt, Lányi Andrást és M. Nagy Miklóst dr. Radvánszki Péter rabbi kérdezte az antropológus David Graeber és a régész David Wengrow világsikert aratott kötetéről.
Rendkívül érdekfeszítő beszélgetést hallhattunk egy rendkívül izgalmas könyvről, amelyet mindenkinek ajánlatos elolvasnia, aki kicsit is eltűnődött már rajta, hogy mennyiben helytálló az a merev kategorizálás és lineáris történelemszemlélet, amely a történelemtudomány oktatását jellemzi.
A kerekasztal-beszélgetésen azt tudhattuk meg: ha valaha is kételyeink támadtak azzal kapcsolatban, hogy valóban az elképzelt ősközösséggel kezdődött, majd az ókor, a középkor és a legújabb kor leegyszerűsített sztereotípiákkal terhelt stációin át tartunk valamiféle jobb jövő felé. Lányi András elsősorban a kritikai gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, számon kérve a szerzőpároson több merész kijelentésük bizonyításának hiányát.
Szerinte David Graeber túlságosan szabadon csapong társadalmak, kultúrák, civilizációk között – igaz, hozzátette: ha oly szabadon gondolkodnánk a jövőről, ahogy a múltról, akkor talán jobb lenne majd a világ, amelyet közösen építünk. Ábrahám Zoltán részben a fordítási munka érdekességeiről beszélt, s kitért arra is: a szerzők szerint az ősidőkben létezhetett olyan szabadság, amely megadta számukra a saját társadalmuk alakításának lehetőségét, s azt is, hogy szabadságukban állt elhagyni közösségüket. M. Nagy Miklós pedig (aki annak a Helikonnak vezetője, amely a kötetet kiadta) pedig annak adott hangot, hogy számára azért volt relevatív a könyv, mert igazolni látta benne azt a gyanúját, hogy az emberi társadalom vélhetően egyáltalán nem olyan történeti fejlődéssel írható le, ahogyan azt nekünk tanítják. Persze, ő sem hallgatta el, hogy vannak bizonyítatlan tételek a műben: az például roppant szimpatikus neki, hogy a szerzők állítása szerint az őskorban az összes nagy találmény a nőktől származik, csakhogy erre nem hoznak bizonyítékot.
Mivel szóba került a könyv azon központi állítása, hogy valaha létezhetett olyan szabadság, amely bizonyos értelemben választási lehetőséget biztosított az embereknek arra, hog érdemben alakítsák a társadalmukat, dr. Radvánszki Péter, a Páva utca rabbija a Tanach-ból Sámuel könyvét hozta fel példának. Emlékeztetett rá: a zsidó népen a bírák kora után igény támadt egy vezetőre, egy királyra, ezért lett Saul a zsidóság első királya Sámuel próféta ellenkezése dacára. Sámuel meg akarta győzni a népet, hogy a királytól kizsákmányolást fognak elszenvedni, ám az emberek kitartottak a királyság intézménye mellett. A rabbi szerint ez annak lehet a bizonyítéka, hogy valóban létezhetett a választás szabadsága.
A Nyári Szabadegyetem ma folytatódik– természetesen a sabbat szent ünnepének beköszönte előtt. Nagypál Szabolcs és Szőnyi László Gyula előadását hallgathatjuk meg Hollywood, a szórakoztatáson túl címmel délután 5 órától.
Borítókép: balról jobbra Lányi András, Radvánszki Péter, M. Nagy Miklós és Ábrahám Zoltán. Fotó: Mazsihisz.hu
