Elhunyt Eva Schloss – a holokauszt emlékezetének fáradhatatlan tanúja

Kilencvenhat éves korában, 2026. január 3-án Londonban elhunyt Eva Schloss holokauszt túlélő, aki egész életét annak szentelte, hogy személyes tanúságtételével segítse a múlt megértését, és fellépjen az antiszemitizmus, a rasszizmus és mindenfajta gyűlölet ellen. Gyermekkorát Amszterdamban, a Merwedeplein téren töltötte, Anne Frank otthonával szemben; sorsuk tragikus módon párhuzamosan alakult: családjával együtt bujkálni kényszerült a nácik elől, majd két év rejtőzködés után elfogták és Auschwitzba deportálták. Élete és munkássága Anne Frank történetéhez kapcsolódva vált ismertté, ám önmagában is a huszadik század egyik megrendítő  öröksége.

Eva Schloss 1929. május 11-én született Bécsben, Eva Geiringer néven. Az Anschluss után, 1938-ban családja Hollandiába menekült, Amszterdamba, ahol gyermekéveit töltötte, és ahol barátságba került Anne Frankkal is. A náci megszállás idején mindkét család bujkálni kényszerült. Bátyja, Heinz Geiringer, Eva elmesélése alapján ebben az időben zenét komponált és festett. A Geringer családot két év után egy nácikkal kollaboráló holland ápolónő árulta el: 1944-ben elfogták, majd május 11-én, Eva tizenötödik születésnapján Auschwitz-Birkenauba deportálták őket. A koncentrációs tábor borzalmait csupán a fiatal lány és édesanyja élték túl. A háború után Eva visszatért Amszterdamba, rátalált a padlás alatt elrejtett, Heinz mintegy 30 festményére és több száz versére, majd később ezeket a műveket a háború utáni emlékezés részeként a Verzetsmuseum / Dutch Resistance Museum számára adományozta.

Eva gyermekként. Fotó: pbs.org

A felszabadulást követően Eva és édesanyja megismerkedtek a szintén Auschwitzot túlélt Otto Frankkal. Az ő bátorítására utazott Eva Londonba, hogy fotózást tanuljon. Otto Frank – Anne Frank édesapja – meghatározó szerepet játszott életében: barátként és később mostohaapaként is támogatta őt, és Leica fényképezőgépével indította el azon az úton, amely új értelmet adott a túlélés utáni éveknek. Eva Londonban ismerkedett meg Zvi Schloss-szal, akihez 1952-ben feleségül ment. Egy évvel később, 1953-ban édesanyja, Elfriede Geiringer-Markovits Otto Frank felesége lett, így Eva – a háború után – Anne Frank mostohatestvérévé vált. Bár ez a családi kapcsolat gyakran a figyelem középpontjába került, Eva Schloss mindig hangsúlyozta: célja nem a sorsok összevetése, hanem a holokauszt emberi következményeiről való tanúságtétel volt, mindazok nevében, akik nem térhettek vissza.

Fotó: Felix Clay/The Guardian

Hosszú évtizedekig nem beszélt nyilvánosan a traumáiról. Csak felnőttként, már családanyaként és nagymamaként találta meg a hangját ahhoz, hogy megszólaljon. Ettől kezdve azonban rendkívüli erővel tette ezt: iskolákban, közösségekben, konferenciákon és nyilvános fórumokon mesélt a túlélésről, a veszteségről és az emlékezés felelősségéről. Több könyvet írt, köztük legismertebb művét, az Eva története című visszaemlékezést, amely fiatalok ezreihez juttatta el a holokauszt személyes tapasztalatát.

Eva Schloss hitt abban, hogy az oktatás az egyik legfontosabb eszköz a gyűlölet újratermelődésének megakadályozásában. Aktív szerepet vállalt az Anne Frank Trust, egy 1990-ben az Egyesült Királyságban alapított oktatási és emlékezetpolitikai célú civil szervezet munkájában is, amely Anne Frank örökségét ápolja, és a holokauszt tanulságain keresztül küzd a gyűlölet, az antiszemitizmus és a diszkrimináció ellen. Eva Schloss élete végéig felszólalt a holokauszttagadás, a relativizálás és az antiszemitizmus minden formája ellen. Gyakran hangsúlyozta: nem a bosszú, hanem a megértés és a felelősségvállalás vezethet el egy emberibb jövőhöz.

Eva Schloss, 2017. június Fotó: Anne Frank Ház, Amszterdam / fotó: Cris Toala Olivares

1996-ban Eva részt vett az USC Shoah Foundation Institute Visual History Archive projektjében, hogy oktatási célokra rögzítse a holokauszt idején történt eseményekre vonatkozó emlékeit. Élettörténetét az Anne Frank Ház számára is rögzítette. Elismerésül eredményeiért Eva tiszteletbeli doktori címet kapott a Northumbria Egyetemen, Newcastle-ben, valamint a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjének lovagi címét. A hazájával való megbékélés gesztusaként Eva osztrák állampolgárságát 2021-ben visszaadták neki.

Halálával nemcsak egy tanút, hanem egy erkölcsi iránytűt is elveszített a világ. Az általa elmondott történetek, a kimondott szavak és az átadott tanulságok tovább élnek – figyelmeztetésként és útmutatásként a jövő nemzedékei számára.

Báruh dáján háemet! Áldott az igaz Igaz Bíró!

Zucker-Kertlóész Lilla