A partizánelmélet és az izraeli háború összefüggéseiről

2024. Március 19. / 14:19


A partizánelmélet és az izraeli háború összefüggéseiről

– A most zajló háború  palesztin oldalról vallási küzdelem, izraeli részről pedig egzisztenciális harc, a függetlenségi háború meghosszabbítása, amelynek célja a zsidó állam helyzetének régióbeli konszolidálása – fejtette ki Turán Tamás a Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI) szervezésében tartott rendezvényen a John Lukacs Társalgóban.

Carl Schmitt és Izrael lokális világháborúja címmel tartott előadást Turán Tamás rabbinikus irodalmat, a magyar zsidóság 19–20. századi vallás-, tudomány- és eszmetörténetét, valamint az európai héber könyvtörténetet kutató történész a Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI) szervezésében a John Lukacs Társalgóban. A tudós Carl Schmitt német jogász, filozófus partizánelmélete alapján jellemezte a közel-keleti háborút.

Carl Schmitt: A partizán elmélete című, magyarul is megjelent munkájára utalva a történész elmondta: a fogalom a 19. században a honvédő szabadságharcost jelölte, s ezt a nemzetközi jog is kezelni tudta. Ám amikortól a világforradalmár képzete kezdett hozzá kapcsolódni, a jogászok „elvesztették a fonalat”: ezt a fajta harcmodort nem lehetett beilleszteni a nemzetközi jog rendjébe.

Mint Turán Tamás elmondta: a nemzetközi jog bajban van ezzel a konfliktussal, hiszen míg a például az orosz–ukrán háború viszonylag szimmetrikus, s így azt a nemzetközi jog fogalmai nagyjából kezelni tudják, ám a közel-keleti terepen számos olyan tényező árnyalja a helyzetet, amelyek a nemzetközi szervezetek számára megnehezítik a helyzet értelmezését. 

A háború hátterének ismertetése után Turán Tamás négy jellemző alapján mutatta be a fegyveres konfliktus sajátosságait. Amely, tette hozzá, palesztin oldalról vallás-, izraeli részről pedig egzisztenciális harc, a függetlenségi háború meghosszabbítása, amelynek célja a zsidó állam helyzetének régióbeli konszolidálása. 

Ami a harcok mögötti értékrendet és társadalmi környezetet illeti, a Gázai övezetet a Hamász a 2006-os választások óta tartja fennhatósága alatt, s jóllehet azóta nem tartottak választásokat, a szervezetnek máig komoly legitimációja van. 

Az élő pajzs doktrína kapcsán nagyon plasztikusan látható az aszimmetria és a két katonai felfogás közti különbség. Míg a nemzetközi szervezetek és közvélemény felháborodik a civil áldozatok magas számán, palesztin szempontból a katonai és a civil áldozatok közti különbségtétel nem létezik – miközben az áldozatok 60 százaléka civil.

A negyedik szempont a világpolitika. A proxyháborúk logikája alapján látható, hogy Izrael mögött az USA, a Hamász mögött pedig elsődlegesen Irán áll. Carl Schmitt elmélete szerint a civil lakosságot ilyenkor jellemzően szembeállítják a megszállókkal, „felhergelik” a betolakodók ellen. Palesztin területeken az élő pajzs taktika ezt a cél (is) szolgálja – véli a szakértő.

A Ludovika.hu tudósítása ide kattintva teljes terjedelmében olvasható.

Fotó: izraeli katona a háborúban. Forrás: IDF/Facebook

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Ma öt éve halt meg Horváth Ádám rendező
Közélet
Benjámin Netanjahuval találkozik pénteken Donald Trump