Gyöngyös: ,,A helyi hitközségnek köszönhetően nem tűnt el a zsidó élet"

2023. Szeptember 03. / 21:24


Gyöngyös: ,,A helyi hitközségnek köszönhetően nem tűnt el a zsidó élet"

A ma Budapesten megkezdődött 25. Zsidó Kulturális Fesztiválhoz csatlakozva megrendezték a Heves vármegyei Gyöngyös első zsidó fesztiválját. A mai rendezvényt dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg, a negnyitón többek között beszédet mondott Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is.

– Weisz Péter, a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség és a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület elnöke, a gyöngyösi esemény szervezője a Heol.hu helyi megyei hírportálnak elmondta: rendezvényük a 25. Zsidó Kulturális Fesztivál része. Mint mondta, a zsidó fesztivált nem a zsidókért rendezték meg, ez a zsidó kultúrát mutatja be, mint a magyarországi kultúra részét, a zsidó kultúra ugyanis a magyar kultúra szerve része, és szeretnének minél több embert megismertetni ezzel – írja a Heol.hu portál.

A lap tudósítása szerint Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a vallásokon átívelő párbeszéd jelentősége óriási. A politikus többek között azt mondta:

– Évek óta folyamatosan fejlődő, virágzó az állapot, ami a hazai zsidó közösség viszonyát jellemzi mind a magyar kormánnyal, mind a társadalom más tagjaival és elismert szereplőivel. Őszintén hiszen, hogy ez az állapot egyenes következménye az immár sok éve zajló közös munkának, amelynek bár még messze nincs vége, de minden eredménye elismerésre méltó. Úgy gondolom, ez a mai rendezvény is ennek az áldásos helyzetnek, a magyarországi zsidóság reneszánszának eredménye. 

A fesztivált dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg, a helyi lap tudósítása teljes terjedelmében itt olvasható

* * *

Az alábbiakban közöljük a Mazsihisz elnökének Gyöngyösön elmondott beszédét.

Dr. Grósz Andor: A zsidóság itt megmutathatja értékeit és helyét a többségi társadalomban

A Mazsihisz nevében tisztelettel köszöntöm önöket a Gyöngyösi Zsidó Kulturális Fesztivál hivatalos megnyitóján. Mazsihisz-elnökként, de különösen kecskeméti elnökként óriási öröm számomra azt látni, hogy Budapesten kívül – itt Gyöngyösön is – létezhet zsidó kulturális élet.

Gyöngyösön már a 19. közepén században megyei szinten jelentős zsidó közösség létezett. A Tajlungot (a szakadást) követően a helyi zsidó közösség status quo ante hitközséget alakított, majd később a közösség mintegy negyede kivált, és megalakította az orthodox hitközséget. A hitközségek közötti feszültségek odáig fajultak – már akkor is –, hogy emiatt például a zsidó elemi iskolát megszüntették, s ettől kezdve a zsidó gyerekek a városi elemi iskolába jártak, illetve igen nagy számban a helyi ferencesek gimnáziumába, talmud-tórára meg saját közösségeikbe.

A zsidók a város polgári társadalmában és így természetesen gazdasági életében komoly szerepet játszottak. A város képviselő-testületében virilis, azaz legnagyobb adófizetői között is jelentős számban voltak jelen. 

A helyi zsidók számtalan vállalkozást hoztak létre, malmokat, a helyi szőlőművelésre épült szeszfeldolgozó-, illetve a Mátra erdeire alapuló fafeldolgozó ipari üzemeket hoztak létre, aktívak voltak a város sokszínű kulturális és társasági életében. A Nagy Háborúban 34 gyöngyösi zsidó halt hősi halált, illetve a vörös- és a fehérterror egyaránt szedett áldozatokat a városban élő zsidó közösségből. 1944-ben majd 2000 zsidó lakott a városban, a vészkorszakot követően új életre kelt zsidó közösség kevesebb mint 500 tagot számlált.

Annak ellenére, hogy a zsidók száma Gyöngyösön tovább csökkent, a zsidó élet – köszönhetően a helyi hitközség munkájának – nem tűnt el a városból.

Pontosan ezért egy ilyen kulturális eseménynek nem is lehet más célja, mint hogy betekintést adjunk és megismertessük a többségében nem zsidó látogatókat kultúránkkal, szokásainkkal, együtt megélt közös múltunkkal, épített örökségünkkel, zenénkkel, a zsidó gasztronómia különleges ízeivel.

Ahogy Weisz elnök úrtól tudom, a szervezők nem titkolt célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az 1930-ban átadott Baumhorn Lipót által tervezett gyönyörű zsinagóga felújításának halaszthatatlan szükségességére, és ahogy más városokban is tapasztalhattuk, annak kulturális, turisztikai és hitéleti hasznosítására.

Biztos vagyok benne, hogy ez a fesztivál is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi zsidóság megmutassa értékeit és helyét a többségi társadalomban, remélem, hogy sok érdeklődőt fognak vonzani a programok!

(Címlapkép: Czímer Tamás – Heves Megyei Hírlap)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Tudomány
Múlt-kor: 1944 – a szégyen éve...
2024. November 06. / 13:47

Múlt-kor: 1944 – a szégyen éve...