Közös útjaink a sebek gyógyulásához: 30 éves lett a legendás KÚT rendelő

2022. Május 03. / 12:11


Közös útjaink a sebek gyógyulásához: 30 éves lett a legendás KÚT rendelő

Szerző: Kácsor Zsolt

A munkássága révén ma már iskolateremtő tudósnak számító Virág Teréz pszichoanalitikus, pszichológus kezdeményezésére 30 évvel ezelőtt, 1992. április végén kezdte meg működését a KÚT rendelő Budapesten. Az elmúlt évtizedekben holokauszttúlélők, valamint az ő gyermekeik és unokáik százai tapasztalhatták meg a segítő odafordulás, meghallgatás és kibeszélés felszabadító, terápiás erejét. A Mazsike székházban jártunk a KÚT jubileumi rendezvényén.

– Két hete Gergely Ágnes költőt láttuk vendégül az új, Munkácsy Mihály utcai székházunkban, most pedig a KÚT konferencia résztvevőit köszöntjük nagy örömmel, bízva abban, hogy ez az épület a zsidó közösség egyik új otthona lesz – e szavakkal köszöntötte Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke a KÚT konferencia résztvevőit. 

20220429_171000.jpgA rendezvény résztvevői

Mint mondta, a magyar zsidóság óriási kulturális és tudományos kinccsel gazdagította Magyarországot, ezért – természetesen tiszteletben tartva a mártírok emlékét – az egyesület tudatosan törekszik arra, hogy a zsidóságot ne csak a vészkorszak eseményenek tükrében mutassa föl, hanem az értékteremtő építkezés és gyarapítás felől. Ez az oka annak, hogy a Mazsike az új székházában igyekszik minél szélesebb és gazdagabb programkínálatot ajámlani az érdeklődőknek.

E felfogás jegyében fogadta be a Mazsike a KÚT jubileumi rendezvényét, amelyet Bárdos Katalin, Heller Mária és Vörös Kata abból az alkalomból szerveztek, hogy Virág Teréz  pszichoanalitikus, pszichológus kezdeményezésére – és a Mazsike keretein belül – 1992. április 29-én kezdte meg működését a KÚT rendelő. Ennek előzménye az volt, hogy a pszichoanalitikus és pszichológus Virág Teréz volt az első Magyarországon, aki megszervezte az úgynevezett „holokauszt beszélgető csoportot” a vészkorszak által okozott traumáktól szenvedő emberek számára. Ebből nőtt ki a KÚT rendelő, majd később a Kút Alapítvány, amely 2018 óta az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen működik Virág Teréz Traumakutató Csoport néven.

S hogy mit takar a KÚT, ez a beszédes, több értelmű elnevezés? A Mazsike konferencián Bárdos Katalin pszichológus, pszichoterapeuta, a Kút rendelő vezetője (Virág Teréz lánya) elmesélte, hogy amikor az édesanyjáék a KÚT nevet adták, először csak magára az életadó vízforrásra asszociáltak, s csak később tudatosult bennük, hogy ez a név kiadja ezt a kifejezést: KÖZÖS ÚT TALÁLKOZÓ. Márpedig a holokauszt traumáit átélt emberek és leszármazottaik voltaképpen tényleg egy „közös úton” járnak a traumatikus tapasztalataikat vagy élményeiket tekintve. Sőt, később egy rabbi arra is felhívta a figyelmüket, hogy a KÚT szó a héber felől is értelmezhető, a KEDOSIM U TEHORIM (szentek és tiszták) kifejezés ugyanis a hatmillió mártír megszólítása az imáinkban. 

A Virág Teréz vezetésével létrejött csoport először harminc körüli létszámmal működött, de az utóbbi harminc évben már sok-sok szenvedő ember megfordult náluk és talált enyhülést a KÚT révén. 

20220429_172610.jpgHeller Mária és Kapusi Gyula

A konferencián Kapusi Gyula pszichológust Heller Mária szociológus kérdezte a holokauszttraumák kapcsán, s elsőre egy nagyon izgalmas és jó értelemben véve igen meghökkentő kérdést szegezett neki:

– Voltaképpen van-e jogunk követelni a túlélélőktől, az áldozatoktól azt, hogy elmondják a velük történteket, s van-e jogunk felszólítani az utánunk jövő nemzedékeket, hogy ezeket az elbeszéléseket meghallgassák?

Kapusi Gyula válasza hasonlóképpen izgalmas volt:

– Jogunk persze van, de azt mérlegelnünk kell, hogy egy traumatizált ember egyáltalán képes-e elmondani, ami vele történt, vajon elbírja-e az elbeszélés kibeszélésének lelki terhét? Hiszen amikor valaki a traumájáról beszél, akkor a traumája kellős közepébe kerül vissza. S ugyanígy tekintettel kell lennünk a befogadókra is: szem előtt kell tartani, hogy esetlegesen vannak olyanok, akik lelkileg nem készek az ilyen rettenetes traumák meghallgatására. Hiszen ezek a traumák „bevonják” a hallgatót, nem lehet távolságot tartani az ilyen történetektől. Ezek a történetek ugyanis sok esetben olyan elbeszélhetetlen és átélhetetlen fájdalmakról, tragédiákról szólnak, amelyeknek a  meghallgatása is traumatizáló lehet.

A rendezvény keretében levetítették Sipos András 1990-ben készült KÚT című dokumentumfilmjét, amely az első magyar holokauszt beszélgető csoport megalakulásáról szól. A film születéséről annak idején Virág Teréz így írt:

„Váratlanul szegődött hozzám Sipos András filmrendező. Segítségével – filmjeink segítségével – ma már mindannyian emlékezni fogunk a soha nem látott 20 éves Sakk Bélára, akivel megásatták 20 centiméter mély sírhelyét. Magunk előtt látjuk, ahogy előbb két fáradt térdére ereszkedik, majd arccal beledől a földbe, szelíden felkínálva tarkóját a puska csövének.”

(Címlapkép: jobbról balra Kirschner Péter, Heller Mária, Vörös Kata és Bárdos Katalin)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Darvas főrabbi: ,,Életben maradni"
2024. Május 08. / 13:30

Darvas főrabbi: ,,Életben maradni"

Mazsihisz hírek
Szép és modern kerítést kapott a vilmányi zsidó temető
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi a kivonulás emlékezetéről