Százhétéves magyar zsidó lap új formában: megjelent az Új Kelet bookazine

A nosztalgia jegyében jelentkezett hároméves szünet után a 107 éve alapított izraeli magyar nyelvű újság, az Új Kelet, amelynek bookazine, vagyis egyszerre könyv és magazin formátumú, 180 oldalas új, negyedévente megjelenő lapszámát hanuka ötödik estjén, december 18-án, este mutatták be Tel-Avivban.

A Tel-avivi Egyetem egyik épületében tartott bemutatón "időutazásra"  hívták a szerkesztők a több generációt képviselő magyarajkú izraelieket, a lapnak a termet zsúfolásig megtöltő olvasóközönségét. Azsúfolásig megtelt teremben izgatott nyelvi kavalkád hallatszott: magyar, angol és héber szavak keveredtek egymással. Mintegy 150 magyar származású résztvevő – fiatalok és idősebbek egyaránt –, érkeztek a Kolozsvárott 107 éve alapított magyar nyelvű zsidó újság, az Új Kelet ünnepélyes eseményére.

Salamon-Itzhaky Sára, Vadász Éva, Steiner Kristóf

Steiner Kristóf, az est házigazdája, a lap társtulajdonosa bevezető beszédében a három év után ismét megjelenő nyomtatott Új Kelet élő voltát méltatta, a kíváncsiság értékét, s megemlékezett hanuka ünnepéről és az ausztráliai antiszemita vérengzés áldozatairól is.

A rendezvényen felidézték az 1950-60-as években több tízezres példányszámban megjelenő újság múltját. A 95 éves Sir Frank P. Lowy magyar származású ausztrál üzletember – a lap mecénása – elmesélte jelentőségét az ötvenes évek elején frissen Ausztráliába érkezett, és angolul még nem beszélő édesanyja számára. A nyomtatott megjelenés másik támogatója a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

Mariann Miller ismert izraeli komikus, Adír Miller édesanyja a lap kapcsán a nosztalgia fontosságáról szólt, s meghatározó szerepére emlékezett a héberül nem beszélő, a második világháború után bevándorolt idősebb generációk számára, amelyek belőle értesültek anyanyelvükön, naprakészen és magas színvonalon a világ történéseiről.

A megszólalók szüleikre, nagyszüleikre, a holokauszt túlélőire emlékeztek, akik számára közösségformáló és hírigényeiket kielégítő napi forrás volt a legendás sajtótermék, amely jelentősen formálta beilleszkedésüket az izraeli valóságba.

Jaír Lapid ellenzéki politikus rövid videóüzenetben idézte fel, ahogy édesapját, Tomi Lapidot felvették a laphoz szinte egy véletlen folytán, és Uri Geller illuzionista is felidézte édesanyja alakját, aki hűséges olvasója volt.

Efrájim Kishon világhírú izraeli humorista-filmrendező fia, Rafi szórakoztató módon mesélte el, miként kapta édesapja Izraelbe érkezve új, héberesített nevét, noha eredetileg Hoffman Ferenc, majd Hont, s később Kishont Ferenc néven publikált még Budapesten, a Ludas Matyiban.

Roni Lusztig, a Cfáton 1987 óta működő, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Múzeumának igazgatója egy egykori cfáti szerző és szomszéd, Galili-Gemeiner Ervin munkásságára pillantott vissza az eseményen.

Kristóf Juli, aki a kétezres évek első évtizedének végén gyakornokként a régi Új Keletnél dolgozott, az akkori szerkesztőség munkáját elevenítette fel.

Vadász Éva főszerkesztő egy, az újsághoz fűződő személyes történetet elevenített fel arról, hogy a hetvenes években Izraelbe látogató nagyszülei egy ott megjelentetett hirdetéssel több tucat régi ismerőssel tudtak találkozni. Elmondta, hogy jelenleg a szerkesztőség tagjai több országban élnek, Magyarországon, Görögországban és Izraelben, s az internet segítségével dolgoznak együtt.

A tel-avivi bemutatót követően a bookazine hamarosan Magyarországon is bemutatkozik. 2026. január 25-én, vasárnap Budapesten rendezzük meg az Új Kelet ünnepélyes lapbemutatóját a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában . Az eseményen számos vendég, közreműködő és meglepetés várja az érdeklődőket. A részletekről hamarosan további tájékoztatást adunk.

MTI / Mazsihisz
Fotók: David Bachar