Közgazdasági Nobel-díjat kapott – megosztva – a Héber Egyetemen végzett Joel Mokyr

A stockholmi Nobel-bizottság a 2025-ös közgazdasági Nobel-díjat Joel Mokyrnak, Philippe Aghionnak és Peter Howittnak ítélte az ún. kreatív romboláson keresztüli tartós növekedés elméletével kapcsolatos, úttörő munkájukért. A díjazottak közül ketten (az izraeli-amerikai Joel Mokyr és a francia Philippe Aghion) a zsidóság nagy családjának tagjai. Mindkettejüknek szívből gratulálunk!

A zsidó családban 1946-ban született Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, aki a Jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte alapképzési tanulmányait. Az intézmény a díj odaítélése után nem sokkal a hivatalos Facebook-oldalán büszkén gratulált egykori diákjának a 2025-ös közgazdasági Nobel-díj elnyeréséhez.

Joel Mokyr

Joel Mokyr professzor a szintén zsidó családból származó Philippe Aghion és Peter Howitt társaságában kapta meg a 2025-ös közgazdasági Nobel-díjat az úgynevezett kreatív romboláson keresztüli tartós növekedés elméletével kapcsolatos úttörő munkájukért.

Mokyr professzor a Jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte alapképzési tanulmányait, majd a Yale-en szerzett PhD-fokozatot. 1974 óta a Northwestern Egyetemen tanít, de vendégprofesszorként oktatott a Héber Egyetemen is.

Philippe Aghion. Fotó: Boston University, USA

A  másik zsidó díjazott, Philippe Mario Aghion 1956-ban született francia közgazdász, jelenleg a London School of Economics professzora. Az édesanyja, Gaby Aghion szefárd zsidó származású családban látta meg a napvilágot Egyiptomban, majd Franciaországban lett divattervező. Munkásságával világhírt ért el, ő volt a francia Chloé divatház alapítója. Anya és fia is megkapta a francia állam egyik legmagasabb kitüntetését, a Becsületrendet. 

A „kreatív rombolás" és a tartós növekedés elmélete 

Aghion és Howitt közös munkásságának a legfontosabb eleme – és a Nobel-díj odaítélésének közvetlen indoka – a „kreatív romboláson keresztül megvalósuló tartós növekedés elmélete” volt. Ezt a bonyolultnak tűnő fogalmat Joseph Schumpeter közgazdász elmélete ihlette, majd Aghion és Howitt matematikai modellel formalizálták egy 1992-es cikkükben.

Az elmélet szerint a gazdasági növekedés fő motorja a folyamatos innováció (új termékek, technológiák, módszerek megjelenése). Ez ugyanakkor szükségszerűen kiszorítja (rombolja) a régieket , azaz azokat a vállalatokat és technológiákat, amelyek elavulttá válnak. Ez egy állandóan megújuló ciklus.

Aghion és Howitt megmutatták, hogy a gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedése csak akkor valósulhat meg, ha a kormányzati politikák és az intézményi környezet ösztönzi ezt a versenyen és innováción alapuló „kreatív rombolást”, és nem engedi, hogy a gazdaság visszacsússzon a stagnálásba.

Joel Mokyr munkája a technológiai fejlődés és a tudás történelmi szerepére fókuszálva egészíti ki Aghion és Howitt elméletét. Mokyr azt vizsgálta: milyen intézményi és kulturális előfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a társadalmak képesek legyenek a folyamatos technológiai haladásra és a fenntartható növekedésre, különös tekintettel a felvilágosodás és az ipari forradalmak idejére.

Mazel Tov!