Remek könyv a Neumann János – Az ember a jövőből című kötet, Ananyo Bhattacharya brit tudományos író műve, de erős a gyanúnk, hogy a kvantummechanikában jártas matematikusok és fizikusok sokkal jobban élvezik, mint a széles olvasóközönség. Javasoljuk, hogy mielőtt hozzákezdenek, frissítsék fel a fizikaórán tanultakat…
Mint a borító hirdeti, a Financial Times 2022-ben Az év könyvének választotta Ananyo Bhattacharya művét Neumann Jánosról, s ebből a tényből arra kell következtetnünk, hogy Financial Times újságírói az álmukból felkeltve is azonnal darálni kezdik Paul Dirac alapegyenletét a relativisztikus kvantummechanikáról, Max Born elméletét a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáról, a Werner Heisenberg által megalkotott határozatlansági relációt…
Ezen ismeretek hiányában ugyanis valószínűleg képtelenek vagyunk felfogni, hogy a fizikának, s azon belül a kvantummechanikának mekkora óriása volt Neumann János. De nemcsak a kvantummeachanikában megkerülhetetlen az alakja, hiszen munkássága jelentősen hozzájárult a játékelmélethez, a halmazelmélethez, a káoszelmélethez, arról már nem is beszélve, hogy az ő kutatásai tették lehetővé annak az eszköznek a megalkotását, amin önök ezt a cikket olvassák, s az nem más, mint a számítógép.
Ez a könyv egy 400 oldalas tisztelgés Neumann János zsenije előtt, az ugyanis nem vitás, hogy elképesztő agya volt. Fejben olyan gyorsan számolt, mint az első kezdetleges elektronikus számítógépek; a diákéveiben németül, görögül, franciául olvasott történelmi vagy szépirodalmi tárgyú könyveket évtizedekkel később is papír nélkül idézte; a veleszületett fotografikus memóriája révén pedig voltaképpen két lábon járó lexikon volt.
Ananyo Bhattacharya a bálványához hasonló alapossággal vezet be minket ennek a rendkívüli embernek nemcsak az életébe, de az agyába is… A könyve a következő nagy egységekből áll: Kezdődött Budapesten; A végtelenig és tovább; A kvantum apostola; Az Y-projekt és a Szuper; A modern számítógép születésének kacskaringós útja; Játékelmélet; A tengerparti agytröszt; Replikátorok tünöklése; Epilógus – És milyen az a jövő?
Azon kívül, hogy betekintést nyerünk Neumann káprázatos életművébe, a kötet olvasása közben a magyar zsidó keblünk is dagad a büszkeségtől… Hiszen Neumann olyan zseniális magyar zsidókkal került baráti- vagy munkakapcsolatba, mint Wigner Jenő, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Gábor Dénes, Wald Ábrahám, Teller Ede, Marx György…
Mindenkinek ajánljuk ezt a remek könyvet, aki az átlagosnál jobban felkészült matematikából és fizikából, továbbá szenvedélyesen érdeklik azok a folyamatok, amelyek egy-egy jelentős tudományos eredmény megszületéséig elvezetnek. Ráadásul Ananyo Bhattacharya mesteri módon keveri a tudományos szakaszokat a magánéleti vonatkozású sztorikkal, s ez utóbbiakból kibontakozik előttünk egy olyan tudós személyisége, aki semmilyen értelemben nem sorolható „a magának való, tudományos elefántcsonttoronyba zárkózott tudósember” sztereotípiájába.
Neumann különcnek ugyan különc volt, de ez leginkább a munkájában mutatkozott meg: bámulatosan rövid idő alatt képes volt megoldani olyan problémákat, amiken világhírű kollégái hónapokik, akár évekig dolgoztak. Ettől eltekintve azonban imádta az életet, szeretett szórakozni és nagyokat nevetni – ettől még kedvesebb számunkra az a portré, amit Bhattacharya felrajzolt.
Köszönet az Open Books kiadónak érte, hogy magyarul is hozzáférhetővé tette ezt a művet, amelyet csak azért nem nevezünk letehetetlen olvasmánynak, mert olvasás közben folyton le kellett tenni ahhoz, hogy az ember egyes elméleteknek utánanézzen – természetesen a számítógépen, aminek megalkotásából Neumann János jelentősen kivette a részét. A mű Kepes János fordítása, s minden elismerésünk a munkájáért: aligha lehetett könnyű dolga…
Ananyo Bhattacharya: Neumann János – Az ember a jövőből, Open Books kiadó, 2023, 398 oldal, 6999 forint
.jpg)