Befejeződött a rajkai zsidó temető helyreállítása a Mazsihisz szervezésében

A Győr-Moson-Sopron megyei Rajka község zsidó temetőjében összesen 150 darab kisebb és 20 darab nagy sírkő helyreállítása történt meg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) finanszírozásában. A beruházás – a kegyeleti temetőgondozás elsőrendű fontosságán kívül – azért is jelentőséggel bír, mert Rajka önkormányzata a zsidó temetőt besorolta a helyi Települési Értéktár létesítményei közé.

A kiskunhalasi Csapi István mester elvégezte a rajkai zsidó temető rendbetételét, ahol összesen 170 darab sírkövet kellett helyreállítani. A soron következő feladata a tervek szerint a Somogy megyei Böhönye község zsidó temetőjének helyreállítása lesz – tájékoztatta honlapunkat Tamás Péter, a Mazsihisz vidéki temetőrendezésért felelős csoportvezetője.

 A rajkai munkálatokat – amelyek során 150 kisebb és 20 nagy sírkövet kellett helyreállítani – a Mazsihisz finanszírozta. A rajkai zsidó temetőt a helyi önkormányzat felvette a Települési Értéktárban számon tartott, helyileg fontos létesítmények sorába.

A hajdan virágzó rajkai zsidóságból hírmondó sem maradt...

„Rajka község területén a megye városaival egyidejűleg jelentek meg izraelita vallású letelepülők. Az írásos emlékek alapján első megjelenésük a pozsonyi kiűzetés idejére, 1529-re tehető. 

Károly főherceg 1828-ban nem engedte be Magyaróvárra a közösség tagjait, de Rajkán 431 fős telep létesülhetett. A község zsidó családjai többnyire szegény sorban éltek, mezőgazdasággal foglalkoztak. Néhány tehetősebb család mészárszéket, szatócsboltot, éttermet üzemeltetett. 

A közösség a település területén kívül alakíthatta ki a temetőjét. A temetőt a ravatalozón elhelyezett vésett tábla alapján 1830-ban új kerítéssel és ravatalozóval látták el. A közösségnek volt imaháza és Szentegylete. 1861-re tehető a zsinagóga felépítésének időpontja. 

1878-ban Rajka volt az öt legnagyobb zsidó közösséggel rendelkező település egyike Moson vármegyében. Iskolát működtettek, amelybe 1889-ben 38 tanuló járt. Működött nőegylet, mely jótékonysági műsorokat és táncesteket szervezett. 1891-ben alakult Chevra Kaddisha Talmud Thóra Egylet az akkori rabbi elnökletével. 1930-ban 160 fős, 1941-ben 162 fős, 1944-ben 167 fős volt a közösség. 

171 fő zsidó lakost 1944. május 15-én szállítottak a mosonmagyaróvári gettóba, néhányat közülük munkatáborba, a többséget haláltáborokba hurcolták. 

A háború után kevés számú túlélő tért vissza. 1945-ben 13 fővel újraalakult a hitközség, de a romossá vált imaház a rituális fürdővel együtt lebontásra került. A közösség nem tudott újra gyökeret verni, elvándoroltak a településről. Az egykori rabbi lakásból polgári lakóház lett. A valamikori virágzó zsidóságból mára senki sem maradt Rajkán..”

Forrás: Békefi Ernő: Rajka helytörténete (kézirattöredék)