Fényes Adolf remekművei a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében

2026. Február 06. / 14:00


Fényes Adolf remekművei a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében

A Magyar Nemzeti Galéria március 15-ig ad otthont „A csend képei” című nagyszabású emlékkiállításnak, amely Fényes Adolf (1867–1945) gazdag életművét tárja a látogatók elé. A válogatásban kitüntetett szerep jut a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár két kölcsönadott kincsének: a Szegények ebédje és a Mózes vizet fakaszt a sziklából című alkotások a művész két meghatározó alkotói korszakát képviselik a tárlaton – amint arra a Zsidó Múzeum ma megjelent magazinja is írja.

Míg e két remekmű a bibliai múltat és a hétköznapok társadalmi valóságát idézi meg, a teljes kiállítás Fényes Adolf zsenialitásának teljes spektrumát mutatja be. A tárlat nem csupán egy festői életút krónikája, hanem vizuális időutazás a 20. század első felének Magyarországára, ahol az enteriőrök intimitása és a monumentális történeti víziók természetes összhangban férnek meg egymás mellett.

Fényes Adolf: Szegények ebédje

fényes-szegények-ebédje.jpg

A Szegények ebédje a művész hírnevét megalapozó szolnoki „Szegényember-sorozat” egyik legmegrendítőbb darabja. A kép ereje a puritán egyszerűség és a mély emberábrázolás találkozásában rejlik. A jelenet középpontjában a csendes méltóság áll: a háttal álló fiatalasszony vállán pihenő sárga hímzett kendő és kötényének világító sávja finom ellenpontot képez a férfi fásult, nehéz tartásával. Arcán a fizikai munkában megfáradtak egykedvűsége tükröződik, keze erőtlenül nyugszik a térdén. A környezet tárgyai – az asztal feletti kalitka, a kancsó vagy a földön heverő üvegek – szinte önálló csendéletként simulnak bele az életképbe. Fényes tudatos térszerkesztése mindvégig a lényegre, az emberi jelenlét súlyára irányítja a tekintetünket.

Fényes Adolf: Mózes vizet fakaszt a sziklából

fényes-mózes-vizet-fakaszt.jpg

A festmény a pusztai vándorlás drámai pillanatát örökíti meg: Mózes a Hóreb-hegyen botjával a sziklára üt, és isteni parancsra víz fakad a kőből. Az alkotás azonban túlmutat a puszta bibliai illusztráción. A szövegi hagyományban járatosabbak számára a történet folytatása – az Amalek elleni küzdelem és győzelem – az örökös túlélés jelképe is egyben. A kép így válik a nemzedékről nemzedékre megújuló hit, a külső támadásokkal szembeni kitartás és a közösségi diadal szimbólumává (2Mózes 17. fejezet).

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Izrael védelmében
Mit jelentene Izrael számára az iráni rezsim bukása?
Kultúra
A dybuk és a modern héber színház kezdetei