Aktuálpolitikától
függetlenül Gáza – bibliai összefüggéseiben is – ismert földrajzi egység, az
Egyiptom és a mai Izrael között elhelyezkedő kis terület. Héberül עזה, azaz Áza,
magyarul: Gáza. Ismerjük az
elnevezést a Bibliából, hiszen már B’résit könyve foglalkozik a helységgel. (1)
„És Kanaán határa volt Cidontól Gerár felé egészen Gázáig”
Sámson
története is jól ismert, akinek szoros kapcsolata volt e területtel. (2)
Megemlítik
az egyiptomi, az asszír, források, és a híres 1887-ben előkerült Tell-El
Amarna- i levél is. Korábban egyike volt az öt filiszteus városnak, azonban
Dávid király idejétől már izraeli város. Gázával nemcsak
a politika foglalkozik sokszor, hanem a modernkori tudomány is a zászlajára
tűzte. (3)
A Korábban már
feltártak Gázában egy olyan zsinagóga maradványt, amelyen héber, görög, illetve
arameus felirat volt. Az itt megtalált, a mai Biblia tudományi irodalomból jól
ismert gázai zsinagóga 508-ból, a polgári időszámítás szerinti 6. századból
való.
A gázai olyan zsinagóga, ahol a mozaikpadlózaton – a nonfigurativítás elvének
ellentmondva – egy bibliai személyiség profilja rajzolódik ki. Egy olyan
emberé, akinek a kezében hárfa van. A klasszikus, nem zsidó irodalomból tudjuk,
hogy Orfeusz játszik hárfán, és zenéjével megszelídíti az állatokat.
A héber
szövegek azonban feloldanak képtitkokat, eloszlatnak misztériumokat, nagyon
gyakran eligazítanak. Hogy a gázai zsinagóga profilja Dávidé és nem Orfeuszé,
azt a korabeli mozaikművésztől tudjuk, aki apró kövekből rakta ki a Dávid szót
a zsinagóga padlózatára héber betűkkel.
JOD betűvel
írták le Dávid nevét! (4) Így:
Koronával ábrázolták
Dávid arcát, a hárfásét. Dávidét, a királyét. Dávidét, a zsoltárosét. Dávid király
a zsidóság történetének egyik legmarkánsabb személyisége.
Dávid,
Izrael királya, a költő.
Dávid, a
katona, a harcos.
Dávid, aki húsból, vérből teremtett ember volt,
a maga emberi gyarlóságaival.
Amost
vizsgált mozaik – Dávid-kompozíció – másolata Izraelben, a Muzeon Ha Somroni HaTov kiállításán tekinthető meg. Ez
az archeológiai múzeum Jeruzsálem és a Holt-tenger közötti 1-es úton található.
Mesullam ben Menachem da Volterra utazása e vidéken.
A reneszánsz korának ismert, elismert tudósa, és egyben új
tájakat megismerni kívánó személyisége volt Mesullam ben Menachem da Volterra.
1481 tavaszán Nápoly kikötőjéből indul nagy kalandra. (5) A 15. századi
jeles utazó, a firenzei Lorenzo di Medici udvarához tartozó Volterra, akinek
írásai kéziratos formában maradtak fenn, veszélyektől sem visszariadva utazott
tovább, hogy ellátogasson a Szentföldre. Varázslatos helyekre jutott el, és
szubjektív beszámolót közölt Gázáról, majd Hebronról, s legvégül Jeruzsálemről.
Gázáról azt írja, hogy szép és gazdag vidék, amelyben
jelentős zsidó közösség él, saját zsinagógával. A helyi zsidók bortermeléssel
és kereskedéssel foglalkoznak. Az utazó két nevet is említ a helyiek közül,
Moshe Yehuda Szfaradiét és vejéét, az ötvös Méirét.
A Gázában élő zsidók históriája a Makkabeus korig vezethető
vissza, de a helyi közösségek életéről a Misna és a Talmud idejéből is
rendelkezünk ismeretekkel.
A régészek által 1965-ben Gázában feltárt szenzációkeltő
archeológiai eredmények lázba hozták a kutatók világát. Vajon mit rejtegetnek
az előkerült építészeti romok, őskeresztény templomot, avagy korabeli
zsinagógát?
Zsinagógát, amelyet a neves utazó, Volterra láthatott?
A 30x26 méter nagyságú épület belső terét oszlopsorok
tagolták. Déli részében színes mozaik kompozíció látható, a jól kirajzolt
medalionok közepén afrikai állatok alakjai körvonalazódnak. Középen, mint
említettük korábban, kiemelkedik Dávid király alakja, aki Orpheus attribútumait
hordozza. Keletkezésének körülményeiről is tájékoztat egy felirat:
„Mi, Menachem és Josua az elhunyt fakereskedő Jisaj fiai
adományoztuk ezt a mozaikot 508. július-augusztusában.” (6)
A korábbi feltételezések szerint ezen épület – talán – keresztény templom volt. A hatnapos háború után a korábban Egyiptomhoz tartozó
terület Izrael része lett. Az izraeli archeológusok kiemelkedő személyisége,
Michael Avi-Yona professzor akkor egyértelművé tette, hogy a másfél évezreddel
ezelőtt állott zsinagóga nyomait hozta felszínre a buldózer. Tételének alátámasztására több bizonyítékot hoz:
a. Dávid király alakja fölött héber identifikációs betűk
találhatók, melyeknek olvasata a Dávid nevet adja ki.
b. A görög nyelvű szövegben héber személy és családnevek
olvashatók.
c. A mozaikon olyan jellegzetes zsidó motívumok jelennek
meg, mint a szőlő, vagy az olajbogyó.
d. Az épület Jeruzsálem felé tájolt. (7)
Így ír a talmudi szöveg, melynek utolsó sora örök üzenettel
bír!
"Aki Erecen kívül imádkozik, szívét Erec Jiszráél felé
fordítsa.
Aki Izraelben imádkozik, szívét Jeruzsálem felé fordítsa.
Aki Jeruzsálemben imádkozik, szívét a Szentély felé
irányítsa.
Aki a Szentélyben imádkozik, szívét a Szentek Szentélye felé
irányítsa.
Így minden zsidó egy irányba imádkozzék ."
JEGYZETEK:
1.) B’résit 10. fejezetének 19.
mondatában már idézi Gáza városának nevét:
2.) Bírák 16. 1-
2.
3.) Joszéf
Náve izraeli archeológus Köveken és mozaikokon című héber nyelvű könyvében igen
részletesen ír e térségről. Lásd:
4.) Tánáchban Dávid nevét jod betű nélkül írják.
5.) A
Bialik könyvkiadó 1949-ben Abraham Yaary ismert korabeli szerkesztő gyűjtése és
szakavatott kommentárja kíséretében megjelentette az egykori feljegyzéseket
Mesullam miVolterra szentföldi utazásai címen.
6.) E sorok írásakor (2022. június közepe) egy másik -antik
mozaikalkotásokat- bemutató múzeumot is megnyitottak, Lod városában.
7.) A zsinagógák Jeruzsálem felé néznek, e tétel talmudi
alapja Bráchot toszeftá 3.16.