Ma 75 éve halt meg Kozma Lajos építész, a budai Átrium tervezője

A zsidó családban 1884-ben a Somogy megyei Kiskorpádon született Kozma (Fuchs) Lajos szerteágazó tehetségét jelzi, hogy nemcsak építészként, de iparművészként és grafikusként is jelentős életművet alkotott. Még életében fogalommá vált: a bútortervei nyomán ugyanis róla nevezték el a „Kozma-barokk" stílust. A Margit körúti Átrium színházépület tervezője éppen 75 éve, 1948. november 26-án halt meg Budapesten. 

Édesapja, Fuchs Gyula a Somogy vármegyei főispán főkertésze volt, édesanyja, Fleiner Ida Kaposvárról származott, a műpártoló Fleiner családdal állt rokonságban. Nagyszülei az Esterházy család somogyi birtokán gazdálkodtak 3000 holdon, hitbizományként. A győri Magyar Királyi Alreál Gimnáziumban érettségizett, itt fordult érdeklődése a művészetek felé az egyik tanára, Kovács Zoltán hatására (aki Kovács Margit képzőművész édesapja volt).  

A budapesti műegyetemen 1902-ben kezdte meg tanulmányait, ekkor változtatta családnevét Kozmára. Az egyetem elvégzése után ösztöndíjasként festészetet tanult Párizsban Henri Matisse vezetésével, majd 1910–1913 között Lajta Béla budapesti tervezőirodájában dolgozott.

Kozma Lajos az 1940-es években. Forrás: MaNDa.hu

A Lajta tervei alapján épült Rózsavölgyi-ház – azóta elpusztult – biedermeier belsőépítészeti munkáit 1912-ben kivitelezte. Ekkor indult el iparművészeti munkássága. Más Lajta-épületek külső díszítése is – Erzsébetvárosi Bank, Vas utcai iskola – nevéhez fűződik. Használati és berendezési tárgyakat készített a New York-palota részére is. 

1913-ban az Iparrajziskola tanára lett és megalakította a Budapesti Műhelyt, amelynek a lakásművészet reformálása volt a célja. Bútortervei az 1920-as években „Kozma-barokk” néven váltak fogalommá, bútoraiért 1925-ben Iparművészeti Nagy Aranyéremmel tüntették ki, de stílusa már az art déco irányába mutatott. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Művészeti Direktórium tagja volt, majd a műegyetemen 1919-ben induló Lakásművészeti Tanszék tanárává nevezték ki. Ezt a posztját a kommün bukásával elvesztette.

Grafikusi tevékenysége is jelentős volt, pályája kezdetén könyvillusztrációkat készített. (Utolsó ábrándok, 1908, Ady-illusztrációk, Csáth Géza-, Móricz Zsigmond-könyvcímlapok stb.) Szoros kapcsolatot alakított ki a híres gyomai Kner-nyomdával, ahol szecessziós könyvgrafikákat tervezett (Kner Klasszikusok, Monumeta Litterarum). 1925-ben ő tervezte Gyomán art déco stílusban Kner Imre lakóházát, amely ma Nyomdaipari Múzeum.

A vészkorszakban a feleségével bújkálniuk kellett: Soros Tivadarral (Soros György édesapjával egy Március 15. téri ház pincéjében rejtőztek. A háború után az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt 1946-tól. 

Legjelentősebb munkái: az Átrium ház a Margit krt. 55. alatt, a Vadász utcai Üvegház, amely eredetileg kereskedelmi és raktárépületnek készült, ma zömmel lakások vannak benne. Egyik legismertebb munkája egy Lupa-szigeti nyaraló. Az évente kétszer megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárokon számos modern kísérleti jellegű pavilonépületet tervezett: Magyar Ház (1932–33,) Textilpavilon tornya, Idegenforgalmi pavilon (1936), Textilpavilon (1937) Magyar Lajos Gépszíj és Bőrárugyár Rt. pavilonja (1939, 1940) Tungsram-pavilon, Weiss Manfréd Acél és Fémművek Rt. pavilonja (1940) Tungsram – Orion „A fény pavilonja” (1941). 

1941-ben, Svájcban jelent meg a Das neue Haus című könyve, amelyben nemcsak a már elkészült épületeit közölte, hanem számos új szellemű tervrajzot is bemutatott.

Utolsó jelentős munkáját, a Gyöngyösi és Ránky utca sarkára tervezett általános iskola épületét már halála után, 1949-ben fejezték be.

Legyen áldott az emléke!

Címlapkép: az Átrium az 1930-as évek közepén. Forrás: Tér és Forma című újság 1936/5-6. száma