LEH-LEHÁ, gyertya 11.08. 15:58, kimenete: 11.09. 17:03
24.11.05. | 4 Chesván 5785
Gyengénlátó verzió

Judaizmus / 2024. Szeptember 19. / 11:28

A Ketuba, avagy a zsidó házassági szerződés

A ketuba egy ősi szerződés, amely a férjnek a feleségével szembeni kötelezettségeit határozza meg, és amelyet közvetlenül az esküvői szertartás előtt ír alá két kóser tanú.

Zsidó kisokos / 2024. Augusztus 22. / 14:48

Mindent a zsidó jegygyűrűről

A jegygyűrű, amely a hüpe (házassági baldachin) alatt kerül fel a menyasszony ujjára, és amelyet azután mindennap visel, a zsidó esküvők ikonikus része. De tudta, hogy a zsidók történelmileg nem gyűrűvel házasodtak? És hogy a zsidó jegygyűrűk másképp nézhetnek ki, mint más jegygyűrűk?

Zsidó világ / 2024. Május 23. / 22:19

Betekintés a női zsidó imakönyvek világába 2. rész

Fontos jellemzője a zsidó imakönyveknek, hogy habár a bennük szereplő imák más és más jelleggel, rendeltetéssel bírnak, illetve keletkezési idejük és helyük is jelentősen eltér egymástól, mégis a zsidóság változatlanul őrizte meg őket eredeti nyelvükön, s a különböző reformok ellenére tulajdonképpen egyformán imádkozik a föld valamennyi zsidója.

Zsidó kisokos / 2024. Május 23. / 10:41

Bár micva vs Bát micva – látható micvák és rejtett spiritualitás

A bár vagy bát micva szó szerinti jelentése: a parancsolat fia vagy lánya. A kifejezés arra utal, hogy eljön a pillanat az ember életében, amikor úgy tekint magára, mint aki azok által a micvák által is formálódik, „teremtődik”, amiket véghez visz.

Zsidó világ / 2024. Május 10. / 12:12

Betekintés a női zsidó imakönyvek világába I. rész

Miről mesélnek ma nekünk a régi, magyar nyelvű zsidó imakönyvek? Tartalmuk és szerkesztésük mellett érdemes abból a szempontból is megvizsgálni őket, hogy mit árulnak el az adott korról, amiben születtek. Mi a kontextus; milyen társadalmi folyamatok zajlottak le és esetleg hathattak rájuk, ezzel adva újabb mélységeket e könyvek értelmezési kereteinek.

Zsidó kisokos / 2024. Március 13. / 18:56

Vásti és Eszter: A két perzsa királyné

Purimhoz közeledve cikkünk a Vásti és Eszter közötti hasonlóságot és különbségeket mutatja be. Bár a két perzsa királyné sosem találkozott egymással, a köztük lévő kapcsolat megértése fontos lépés ahhoz, hogy jobban megismerjük Eszter könyvét.

Zsidó kisokos / 2024. Február 03. / 19:21

Hávdálá – Szombat búcsúztatás

Hávdálá: péntek este, amikor beköszönt a sábesz, egy pohár borra mondott kiddussal jelezzük, hogy valami különleges és szent kezdődik. Miután szombat este vége a sábesznek, a Hávdálá szertartártásával teszünk szimbolikus különbséget a szent és a profán, a világosság és a sötétség, a szombat ünnepe és a hétköznapok világa között.

Zsidó kisokos / 2024. Január 08. / 11:22

Miriam éneke a tengerről: Egy női győzelmi ének

A Sirát hájám A tenger éneke (Mózes 2. 15:1b-18) költői tisztelgés, mely az üldöző egyiptomiaktól való csodálatos megmenekülésről szól. Ez egy igazán ősi vers, sokkal régebben született, mint az izraeliták egyiptomi rabságból való szabadulásának történetét elbeszélő prózai rész.

Zsidó kisokos / 2024. Január 02. / 17:09

Isten szeretetének érzése

Ádám és Éva története talán az egyik legjobban ismert bibliai történet. Nagyon sok olvasata létezik, még a zsidó bibliaértelmezésen belül is. Ebben a cikkben azt emeljük ki, hogyan mutatkozik meg az első emberpár teremtésében a Mindenható szeretete.

Zsidó kisokos / 2023. December 29. / 12:20

Ám Iszráel háj! – Izrael népe él!

Amikor Golda Meir 1948-ban izraeli nagykövetként ellátogatott a moszkvai Nagy Zsinagógába, az ötvenezer fős tömeg ugyanezzel az eufórikus kiáltással üdvözölte őt: Ám Iszráel háj! – Izrael népe él!

Zsidó kisokos / 2023. December 19. / 13:04

Hogyan imádkozzunk jól?

Gyakran még azok is nehezen veszik rá magukat egy ima elmondására, akik tudnak héberül, és értik az imák szövegét. Ezer okot lehet rá találni, hogy miért ne imádkozzunk éppen, hiszen a mindennapi rohanásban gyakran még ez a pár perc is pótolhatatlan időveszteségnek tűnhet.

Zsidó világ / 2023. December 14. / 21:00

Hanuka, a lányok ünnepe

Bár az ünnep eredetét jobbára (és talán visszamenőlegesen) a héber bibliának és a zsidó apokrifeknek tulajdonítják, a „lányok napjának” modern megünneplése az észak-afrikai és közel-keleti közösségekben maradt fenn, leginkább Tunéziában, Líbiában, Dzserbában, Marokkóban, Algériában, Törökországban, valamint Szalonikiben.