Akik nélkül semmi sem lenne: kivételes nők a magyar zsidó közösségben

2018. Március 08. / 11:44


Akik nélkül semmi sem lenne: kivételes nők a magyar zsidó közösségben

Mind tudjuk, hogy a magyar zsidók mindent a közösségszervező nők empátiájának, érzékeny okosságának és páratlan munkabírásának köszönhetnek. Nőnap van, legfőbb ideje, hogy kifejezzük hálánkat Nekik és nagy szeretettel köszöntjük közösségünk összes női tagját.


Fritz Zsuzsa, Frici

Harminc éve élünk mindannyian az ő elronthatatlan jókedvéből, letörhetetlen lelkesedéséből, kifogyhatatlan szeretetéből. Minden zsidó nemzedék 45 alatt az ő köpenyéből bújt ki, Magyarország legragyogóbb zsidó intézménye, a szarvasi tábor (az alapító Jichak Roth mellett, legyen áldás az emléke) elsősorban Fritz Zsuzsa teremtménye. Nem egyszemélyes vállalkozás, Frici közelében nincsenek egyszemélyes vállalkozások. Ő épp abban jó, hogy mindenki megtalálja mellette a kreativitását, amerre lép, közösségek szerveződnek a nyomában. Őbenne egyesül minden, ami jó volt és igaz az utóbbi évtizedek – hol volt, hol nem volt – zsidó reneszánszából Budapesten. Főrabbijaink, családapáink és családanyáink, intézményvezetőink és önkénteseink nem azok lennének, akik lettek, ha ő nincsen ott – mindig és mindenhol. Mennyivel rosszabb hely lenne ez a város, ha nem tette volna a Bálint Házat szabaddá, boldoggá, befogadóvá, zsidó keresők és fázó hajléktalanok, nagymamák és unokák, hívők és kétkedők, reformok és ortodoxok közös otthonává, vagyis olyan hellyé, amilyen nincs még egy Budapesten. Csak olyan ember építhet igazán erős házat, aki bízik benne, hogy lesz, aki beköltözik majd, hogy az, amit épít, meghaladja és túléli őt. Frici tanította meg – ebben az értelemben – újra hinni a magyar zsidóságot, amelynek ő maga az egyik legfontosabb embere, munkája a közösségeink fundamentuma. És nem pótolhatatlan, mert igazi vezető és igazi nevelő, akinek sokan járnak a nyomaiban és ifjú szívekben él az, amit végzett, de azért mindenki tudja, hogy az unokáit is ő fogja bevezetni a szarvasi tábor kapuján.

nnfrici.jpg

Szőnyi Andrea

A Lauder tanáraként érdemelte ki sokak háláját a kiapadhatatlan derű és bizalom és bölcsesség másik forrása, Frici „ikercsillaga”, Szőnyi Andrea, aki később, már hosszú évek óta azt tanítja nekünk, hogyan kell úgy emlékezni, hogy az egy másodpercig se a múltról, mindig a jövőről szóljon, az életről. A holokauszt emlékezetéről tanít és ennek a tanításáról közvetít módszereket, úgy, hogy a közös felelősségünket érintő belátások valóban közösséggé tehessenek zsidó és nem zsidó magyarokat, valójában együttélni tanít mindannyiunkat a múltunkkal és elvezeti az élőket egymáshoz. Ezt csinálja a Generációk Találkozása irányítójaként is: idős és fiatal emberek közös tapasztalatai révén vezet el a kölcsönös megértéshez. Bemutat, összeköt, közösséget épít. Van jó pár dolog, amire csak a nők képesek: mindent megérteni, mindenkire figyelni, mindent elviselni, öt dolgot csinálni egyszerre azonos lelkesedéssel, türelmesnek és határozottnak lenni egyszerre, tanítani és közben háttérbe vonulni. Ezek éppen a jó vezetők erényei, akiknek nem kell titulus ahhoz, hogy tanítsanak minket és erősítsék összetartozásunkat.

nnandi.jpg

Bán Linda

Náluk, nála és Verő Tominál nem működik a híres vicc, mert ahogy nem igaz, hogy ő Verő rabbi felesége, épp úgy nem igaz, hogy a Verő Tomi lenne az ő férje. Egyik sem tartozéka a másiknak, egymáshoz tartoznak, ez a pár a magyar zsidó nevelés motorja nullától huszonötig a BBYO-ban, a Zsidongó-könyvsorozat darabjaiban, a heti zsinagógai tanításban és az utcasarkon. Ők ketten, a rabbi és a rebecen egy önálló ifjúsági rabbitestület, Tomi rabbi a szelíd, Bán Linda a céltudatos szeretet mintapéldájaként. Bán Linda átgondolt, távlati terveket végrehajtani képes vezető, ő is önjogán, minden hivatalos kinevezés nélkül. Az ő munkái is a korlátokat nem tűrő kreativitás vulkánkitörései, amelyeknek semmi közé a fériszenvedélyek közé tartozó önmegvalósításhoz, minden energiája másokra irányul neki is, mint úttörő elődeinek, Fricinek és Szőnyi Andreának.

nnlinda.jpg

Kőszegi Judit

Ma már alig van nélküle zsidó ifjúsági program Budapesten, huszonévesen is az intézményesülés útjára lépett. Ő is a Bálint Ház neveltje, olyan újhullámos zsidó, akinek a számára a zsidóság már nem elszigetelődést, a „külvilággal” szembeni bizalmatlanságot jelent, ez fel sem merül benne, hanem sajátos tudást, a világ megjavításának eszközét és örömforrást, ez teszi törékenységében is erőssé. Akiben pedig van bizalom a világ iránt, anélkül, hogy naiv vagy érzéketlen lenne, az máris legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik a gyerekek nyelvi világában és ő minderre még rá is tanult.

Szenvedély önkomolyanvétel nélkül, ez a titkuk. Isten áldja őket, közösségünk női vezetőit, nyíljon számukra minél több tér ezután. A Tóra első lapjain világossá teszi, hogy a nő és a férfi egyaránt Isten képének mását viseli, magától értetődően egyenlőek. Csak magunknak ártanánk, ha nem figyelnénk a Tóra tanítására és nem adnánk minél több teret nekik mindannyiunk saját, jól felfogott érdekében.

mmjuci_2.jpg


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek