Hosszú betegség után tegnap este elhunyt Tatár György filozófus, egyetemi tanár, aki pár nap múlva, augusztus 17-én ünnepelte volna a 78. születésnapját. A magyar kortárs filozófia meghatározó alakja volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem legendás oktatója. Egész nemzedékek köszönhetik neki, hogy bepillantást nyerhettek a vallásfilozófiába, a kabbala tanításaiba vagy Franz Rosenzweig munkásságába. Emléke legyen áldott!
Tatár György a zsidó hagyomány és filozófia mesteri tolmácsolója volt, hiszen filozófiai munkásságának középpontjában a vallás, a történelem és a politika bonyolult kapcsolata áll. Különös érzékenységgel fordult a zsidó-keresztény párbeszéd, a bibliai szövegek értelmezése és a zsidó misztika, a kabbala felé. Művei nem csupán elméleti fejtegetések, hanem mélyen személyes hangvételű, esszéisztikus írások is, amelyekben a filozófiai precizitás irodalmi igénnyel párosul.
Oktatói tevékenysége során generációkkal ismertette meg a zsidó gondolkodás alapvető forrásait és dilemmáit. Az ELTE-n tartott előadásai ma már az interneten is széles körben elérhetők, s ma is népszerűek, mert a hallgatók nem csupán száraz akadémiai tudást kaptak, hanem olyan filozófiai gondolkodásmódot ismerhettek meg, amely a szövegek tiszteletén és a mélyebb jelentésrétegek feltárásán alapul.
Bár a zsidó filozófia központi helyet foglal el munkásságában, Tatár György érdeklődése kiterjedt Friedrich Nietzsche filozófiájára. Emellett behatóan foglalkozott a Biblia-kutatás és a bibliafordítások történetével is, rávilágítva a szövegek értelmezésének nehézségeire és felelősségére.
A magyar tudományos élet a kortárs filozófia megkerülhetetlen alakját vesztette el, de a művei velünk maradnak, és továbbra is arra ösztönöznek minket, hogy az ősi szellemi hagyományokról ma érvényes gondolatokat fogalmazzunk meg.
Baruch dajan ha'emet! Emlékéből fakadjon áldás!
