Az álmodozások kora 55 év után: Béres Ilona Budapest díszpolgára

A korai Szabó István három filmje szépen beágyaz egy hol rejtetten, hol nyíltan zsidó családtörténetet a teljes magyar nemzet elveszett múltjába. És a kezdet kezdetén ott áll Bálint András mellett Béres Ilona. 

A háborús nemzedék, a „Valahol Európában” nemzedékének életkezdése a 60-as évek közepén. Amikor felnőttek a II. világháború gyermekei, akik egy világ elhamvadásának idején szerezték első tapasztalataikat. Amikor felnőttek éppen konszolidálódni készült – az ’56-os megtorlások, 200 ezer honfitársunk kivándorlása után – a Kádár-rendszer áporodott békéje.

Bálint András, Béres Ilona és barátaik szerelmesek próbálnak lenni, kitalálni, hogyan ne legyenek egyedül, megszabadulni a múlttól, elkezdeni a jövőt, mégis felvállalni a múltat, mert ledobni nem lehet, megismerkedni a halállal, ha megbarátkozni nem lehet vele, munkát keresni és értelmet az életnek. Elindulni, kérdésekkel, válaszok nélkül arra vonatkozóan, mi ez az egész. A történelemben zajló, önjogán is sokszor kilátástalan, de néha zavarbaejtően szépnek bizonyuló élés. Egy otthontalan háborús nemzedék hazatalálása, vagy inkább csak berendezkedése egy hazug, kisszerű és átmeneti békekorszakban, amelyben eltelik majd az életük. Ha meg akarjuk őket érteni ma, a szüleinket és a nagyszüleinket, ezt a két fiatalembert kell néznünk hosszan az Álmodozások kora filmkockáin. Béres Ilonát és Bálint Andrást egymás mellett.

Itt a zsidó szál csak úgy bele van hallgatva a történetbe, a második részben válik nyílttá, persze, nem a tulajdonképpen Szabó Istvánt játszó Bálint András, hanem a szerelme történetében, aki ekkor már nem Béres Ilona, de ő adja meg a trilógia alaphangját. Az apa nélkül felnövés, a tájékozódásképtelenség múltban és jövőben egyszerre válik Anni és Bence szerelmében közös zsidó és nem zsidó, vagyis magyar sorssá. Ez a film nem ajánl fel semmit, nem javasol, nem köt új társadalmi szerződést, hanem csak megmutat. Azt, hogy „múltunk mind össze van torlódva”. Hogy így közös. Végső soron.

Béres Ilona nagy színésznő lett, de bizonyára sokan vannak, akiknek még ma is eszébe jut az Álmodozások kora, a legszebb magyar nemzedéki filmek egyike, kettősük Bálint Andrással egy régi, rossz békekorszakból egy ki tudja, mit ígérő, újra csak új korszak kezdetén. 

Gratulálunk, nagy szeretettel, Béres Ilonának, Budapest díszpolgárának.