Neonáci kommentelés a neten: dr. Gábor György első fokon pert nyert

2025. Április 29. / 11:40


Neonáci kommentelés a neten: dr. Gábor György első fokon pert nyert

A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint dr. Gábor György, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) professzora nem jogerősen pert nyert a Mandiner.hu portált kiadó Mediaworks ellen. A bíróság kötelezte a kiadót, hogy fizessen dr. Gábor Györgynek sérelemdíjat, a személyiségi jogsértő kommentek eltávolításának elmaradásáért fejezze ki a sajnálkozását. Cikkünkben összefoglaljuk a per lényegét.

A Fővárosi Törvényszéken a közelmúltban nagy horderejű ítélet született abban a személyiségi jogi perben, amelyet dr. Gábor György indított a Mandiner online lapot kiadó Mediaworks ellen. A professzor amiatt perelt, mert 

a Mandineren a megkérdezése, így az engedélye nélkül közölt Facebook-posztjaihoz neonáci, antiszemita kommentek érkeztek, és ezeket a kommenteket a lap dr. Gábor György kérésére sem távolította el

Nem szeretnénk idézni az összes mocskolódást, amit dr. Gábor Györggyel szemben megengedtek maguknak a kommentelők, de példaként kiragadunk néhányat: „Na az ilyen zsidókat rühelljük mi magyarok”; „ez a GGY az egyik legundorítóbb féreg bolsizsidó”; „Büdös zsidó! Vigyázó szemed inkább Párizsra vessed!”; „Az ilyen taknyok miatt, hajlik az ember az antiszemitizmusra” és sajnos még sorolhatnánk.

Gábor_György_filozófus.jpgDr. Gábor György

Dr. Gábor György 2022-ben e-mailben, 2023-ban postai levélben is felszólította a Mandinert, hogy ne vegye át az ő Facebook-posztjait, az addig megjelent kommenteket pedig törölje, de a lap ennek nem tett eleget, ezért indította meg a pert tavaly a jogi képviselője útján. 

Dr. Gábor György honlapunk megkeresésére azt nyilatkozta: leginkább nem is csak a személyét ért gyalázkodás vezérelte a per megindításában, hanem az, hogy az efféle antiszemita mocskolódások – amelyeknek rajta kívül még sokan a sértettjei – ne képezzék a mindennapi sajtó nyelvezetének, a közbeszédnek a megszokott, bevett és elfogadott részét. 

Azaz számára a pernek az is a tétje: 

megengedhető-e és tudomásul veendő-e a mai magyar sajtóban és közbeszédben az efféle hangnem – elvégre a kormány az antiszemitizmussal szemben évek óta zéró toleranciát hirdet.

stop-1001138_1280.jpg

Mint azt dr. Gábor György jogi képviselője, dr. Tóth Balázs honlapunk megkeresésére elmondta: a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint az alperes megsértette a felperesnek – a Ptk. 2:45. § (1) bekezdésében védett – becsülethez való jogát azzal, hogy az általa kiadott www.mandiner.hu online sajtótermék felületén a kommentszekcióban a felperesi felszólítás ellenére sem távolította el a  felperesi keresetben megjelölt, több tucat sértő hozzászólást. 

A bíróság kötelezte a kiadót, hogy 15 napon belül fizessen dr. Gábor György felperesnek sérelemdíjat, és a személyiségi jogsértő kommentek eltávolításának elmaradásáért 15 napon belül fejezze ki a sajnálkozását az alperesnek küldött magánlevélben. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 635 ezer forint perköltséget. 

A pernek voltaképpen az is a tétje: vajon meg tudjuk-e védeni magunkat jogi eszközökkel, ha a becsületünket sértő, alpári módon mocskolódó kommenteket el szeretnénk távolíttatni?  

Erre – elvileg – volna lehetőség egy európai uniós szabályozás révén, amely szerint a tárhely-szolgáltatónak kötelessége a jogsértő tartalmak szűrése az interaktív felületeken. Nagy kérdés azonban, hogy az adott tagországokra – jelesül Magyarországra – lebontva ez mit is jelentene a gyakorlatban. Dr. Tóth Balázs ügyvéd szerint ugyanis ebben az esetben az izgalmas jogi kérdés az: 

ha egy magyarországi sajtótermék nem felel meg az említett uniós szabályozásnak, azaz sem önként, sem felszólításra sem szűri a kifogásolt tartalmakat, akkor vajon automatikusan pervesztes lesz-e, ha jogi útra terelődik az ügy? 

És fontos kérdés az is – tette hozzá a jogi képviselő –, hogy ha töröltetni akarunk általunk sértőnek tartott hozzászólásokat, akkor az adott sajtóterméknek küldött felszólításunknak vajon mit kell tartalmaznia?

Hiszen vitatott volt a perben, hogy a felperes igénybe vette-e az értesítési-eltávolítási rendszert (notice and take down), ahogy az is, hogy dr. Gábor György a 2022 májusi e-maillel, a 2023 novemberi, postán megküldött levéllel eleget tett-e a bejelentési kötelezettségének, azaz ezek alapján megnyílt-e az alperes kötelezettsége az eltávolításra. 

stop_antisemitism.jpg

Az ítélet indoklása szerint dr. Gábor György a jogi képviselője útján alappal hivatkozott arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az értesítési-eltávolítási rendszeren túl azokban az esetekben, amelyekben a harmadik fél által közzétett kommentek a gyűlöletbeszéd formáját öltik – és egyének fizikai épségére, mások jogaira és érdekeire, valamint a társadalom egészére nézve közvetlen fenyegetést jelentenek –, a Szerződő Államok jogosan terhelnék a felelősséget az internetes hírportálokra, ha azok elmulasztják megtenni az intézkedéseket a nyilvánvalóan törvénysértő hozzászólások eltávolítására az állítólagos sértett vagy harmadik felek által adott értesítés nélkül is. 

Az ügyvéd hozzátette: ezt azzal együtt rögzítette a bíróság, hogy az uniós jog alapján nincs önkéntes moderálási kötelezettség – az uniós jog és az Emberi Jogok Európai Bíróság két eltérő nemzetközi jogi kategória, ezért lehet más a sztenderd.

Fontos eleme az indoklásnak, hogy a bíróság nem fogadta el a Mandiner jogi képviselőjének azt a védekezését, hogy dr. Gábor György közszereplő, így fokozott tűrési kötelezettsége áll fenn. Ugyanis a magyar bírói gyakorlat az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint nem részesíti védelemben a rasszista, uszító, neonáci beszédet, megjegyzéseket, megnyilvánulásokat, márpedig  nem védett tartalomra tűrési kötelezettség nem vonatkozhat.

Végül a bíróság akként foglalt állást a moderálásra való felszólítás tartalma kapcsán, hogy annak elég konkrétnak kell lennie, ugyanakkor az is elvárás a tárhelyszolgáltatótól (mint a mandiner.hu), hogy 

ha nem értette a felszólítást és nem tudta magától, hogy a saját felületén közzétettek kommentek közül melyik zsidózás jogsértő és melyik mocskoldódás dehumanizáló, akkor elmulasztott visszakérdezni.

Azaz a tárhelyszolgáltató (ez esetben a mandiner.hu) nem alkalmazott olyan mechanizmust, ami a kellően pontos értesítés megtételét elősegíti, döntéséről és a jogorvoslati lehetőségekről nem tájékoztatta a bejelentést tévő felperest. Ezeket viszont az uniós joganyag előírja, és ezen mulasztások megalapozzák  a polgári jogi felelősséget azért, hogy az írásbeli felszólításra sem távolította el mindaddig a kommenteket a Mandiner, amíg meg nem kapta a keresetet.

Mivel az ügy még nem zárult le jogerősen, a per további fejleményeire visszatérünk. Tóth Balázs szerint annak különös jelentősége lesz, hogy mit vár el a bíróság a jogsértést szenvedett személyektől, vagyis tényleg kötelesek-e saját maguk a sok ezer gyűlölködő kommentet végigolvasni és azokat szó szerint idézni egy moderálási kötelezettségre vonatkozó felszólításban, mert az ítéletből ez is következhet. 

Ha így lenne, azzal például a holokauszt áldozatainak leszármazóitól azt várná el a jog, hogy tömegével olvassanak és idézzenek olyan kommenteket, amelyek a vészkorszakban milliók, köztük felmenőik kiirtását eredményezték.

Borítókép: Szang Jun Cso/Pixabay

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi arról, hogy milyen az igazi vezető
Megemlékezések
Ma van Deutsch Róbert (Jidu) halálának 10. évfordulója