Rendőrt hívtak a rabbira: „Nincs sem morális, sem jogi mentség"

– A Kazinczy utcai zsinagógából rendőrrel akarta kivezettetni az ortodox izraelita hitközség vezetése az általa nemkívánatosnak minősített rabbit. A felháborodást kiváltó eset miatt két másik felekezet, a Mazsihisz és az EMIH feszült egymásnak, ám az igencsak összetett zsidó–zsidó konfliktus gyökere mélyen a felszín alatt húzódik – olvasható a Magyar Hang hetilap aktuális számában A rendőrt hívtak a rabbira című cikkben. A lapnak nyilatkozott a Mazsihisz elnöke és az országos főrabbi is.

A hazai zsidó felekezetek között régóta meglévő, ám az Izraelben dúló konfliktus miatt félretett – elfojtott – ellentétek kerültek ismét felszínre a közelmúltban. A konfliktust személyeskedéstől sem mentes adok-kapok kíséri. 

A neológ és világi zsidó hagyományokat ápoló Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint a fehérorosz– brooklyni gyökerű konzervatív irányzatot, a chábádot követő, hazánkban bő húsz éve működő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szembenállásának gyökerei mélyen húzódnak. 

A most mégis felszínre törő konfliktus közvetlen kiváltó oka mégsem a régi nézetkülönbségek egyike, hanem a harmadik magyarországi zsidó felekezetnél, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) Kazinczy utcai zsinagógájában minap történtek.

Árje Mordecháj Rabinowitz ortodox rabbit március 23-án a Kazinczy utcai zsinagógából próbálták kitiltani, miután a MAOIH megszüntette munkaviszonyát méltatlan viselkedésre hivatkozva. Híveinek határozott kiállása révén mégis bejutott az épületbe, amire a MAOIH rendőrt hívott, ám a kiérkező egyenruhások végül nem léptek fel az imádkozó rabbi ellen. 

Az eset megütközést váltott ki a hazai zsidóság egy része, illetve a Mazsihisz köreiben, néhány nappal később pedig Rabinowitz melletti szolidaritási imát tartottak a Kazinczy utcai zsinagógánál, immár az utcán, amelyen az Index cikke szerint Frölich Róbert országos (neológ) főrabbi is megjelent. (...)

A szolidaritási ima a rabbi mellett. Kinneret Photo/Nagy Ákos

A Mazsihisz részéről Frölich rabbi és a szervezet elnöke, Grósz Andor is a lap  rendelkezésére állt, míg Keszler Gábor, a MAIOH elnöke csak írásban reagált. Az EMIH Köves Slomó Facebook-posztját ajánlotta az újság figyelmébe, megjegyezve: Kepes András végül találkozott az EMIH főrabbijával.

Frölich Róbert a Magyar Hangnak azt nyilatkozta: 

„ebben a történetben nem Árje Mordecháj Rabinowitz személye az érdekes, hanem az, hogy egy egyház, nevesül a chábád befolyása alá került ortodox egyház rendőrt hívott egy imádkozó emberre, aki történetesen rabbi. Egyetlen olyan monoteista vallás sincs, amelyben elfogadható egy imádkozó ember inzultálása, legyen szó akár súlyos bűnök elkövetőjéről. Erre nincs sem morális, sem jogi mentség".

Szavai szerint egy közösség eldöntheti, hogy kit enged be soraiba, így ha Rabinowitz rabbi személye ellen kifogásuk volt, azt érvényre juttathatták volna máshogy is, például úgy, hogy be sem engedik a zsinagógába. Ez – hangsúlyozta – elfogadható lett volna, hiszen a közösségnek joga van megvédeni magát. 

– De ha már bent van, és imádkozik, nem lehet rá rendőrt hívni. Ezzel átlépték a vörös vonalat – fogalmazott a főrabbi.

Mi indokolhatta mégis ezt a fellépést? – merül fel a kérés. 

Frölich szerint kizárásos alapon az, hogy megmutassák, ők ezt is megtehetik. Szerinte az EMIH célja, hogy chábádizálja a mély hagyományokkal rendelkező magyarországi ortodoxiát. 

Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke a konfliktust történelmi távlatba helyezve elmondta: Magyarországon 150 éves, kölcsönös tiszteleten nyugvó hagyományai vannak a neológiának és az ortodoxiának: a zsidók 90–95 százaléka előbbi közösséghez tartozik, míg az ortodoxok a hazai zsidóság 2-3 százalékát teszik ki. Ezen igyekszik változtatni a húsz évvel ezelőtt megjelent EMIH, amely bizonyos vallási körök és politikai erők támogatásával terjeszti a Magyarországon semmilyen hagyományokkal nem rendelkező chábádot, az ortodoxia rovására. 

– Ezt a törekvést a magyarországi zsidók túlnyomó többsége nemtetszéssel fogadja, amelyet kifejezésre juttatott több rabbi is – fogalmazott Grósz Andor, aki ugyanakkor rámutatott: ezt a helyzetet a bíróság egyébként törvényesnek ítélte, amit a Mazsihisz elfogad.

A Mazsihisz elnöke fájdalmasnak nevezte, hogy a hazai zsidóságot ilyen konfliktusok terhelik, amelyek ráadásul nem maradnak a közösségen belül, ezáltal pedig táplálják az antiszemitizmust, és lehetőséget adnak arra, hogy a zsidósággal kapcsolatban téves következtetéseket vonjanak le. 

– A béke irányába kell elmozdulnunk, ami ugyanakkor nem jelenthet önfeladást, a vallási törvények, alapelvek, íratlan szokások és erkölcsi normák feladását – hangsúlyozta. 

Kérdésünkre, hogy van-e párbeszéd a hazai zsidó felekezetek, így a Mazsihisz, a MAOIH és az EMIH között, Grósz Andor azt mondta: 2023. október 7. után kötöttek egy megállapodást, amely szerint minden vitájukat félreteszik, amíg Izrael veszélyben van, és folyik a vér.

A cikket teljes terjedelmében a Magyar Hang hetilapban olvashatják el.