A Rubicon Intézet közelmúltban Budapesten megrendezett „Arab-izraeli kapcsolatok és konfliktusok” című, teltházas konferenciáján a jelenleg is zajló közel-keleti események történeti hátteréről hangzottak el előadások. A lenti videóban Magyarics Tamás egyetemi docenst, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének vezetőjét hallgathatják meg.
Mint a Rubicon történelmi folyóirat hírlevelében olvasható: az arab-izraeli háborúk nemcsak helyi konfliktusok voltak, hanem beágyazódtak a nagyhatalmi vetélkedésekbe is.
Az Egyesült Államok (amellett, hogy a második világháborút követően elkezdte átvenni a volt gyarmatosító hatalmak – Nagy Britannia és Franciaország – pozícióit a Közel-Keleten) úgy próbált Izrael-barát politikát folytatni, hogy közben nem kívánta elidegeníteni az arab államokat sem, nehogy azok a Szovjetunió felé forduljanak.
Ezt azonban nem sikerült elkerülni: az 1967-es és az 1973-as arab-izraeli összecsapások nemcsak helyi konfliktusok voltak, hanem az amerikai-szovjet vetélkedés fontos epizódjai is. Ezek egyfajta proxyháborúként is felfoghatók, hiszen míg Izraelt az Egyesült Államok, addig az arab államokat a Szovjetunió támogatta.
De mikor gyorsultak fel a szovjet fegyverszállítások az arab államok felé? Miért kiemelkedő esemény a hatnapos háború Izrael történetében? És melyik arab-izraeli konfliktusból lett kis híján világháború?
Fedezzék fel a válaszokat Magyarics Tamás: Arab–izraeli háborúk, 1956, 1967, 1973 című előadásából, amely a Rubicon Intézet tanácskozásán hangzott el.
Forrás: Rubicon Történelem/YouTube
