„Üldözd őket, és tüntesd el őket az ég alól!”

2023. Október 11. / 23:27


„Üldözd őket, és tüntesd el őket az ég alól!”

– Cselekedj velük úgy, Örökkévaló, ahogy ők cselekedtek, üldözd őket, és tüntesd el őket az ég alól – ezzel a Jeremiás prófétától származó, ősi bibliai sorokkal zárta beszédét dr. Frölich Róbert országos főrabbi a Mazsihisz és a BZSH által a Dohány utcai zsinagógában ma rendezett szolidaritási istentiszteleten. A rendezvényen részt vett Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, beszédet mondott dr. Grósz Andor, Mester Tamás, Jákov Hadas-Handelsman, Győrfi László és dr. Frölich Róbert.

A Szimhát Tóra örömünnepén megtámadott Izrael melletti kiállás jegyében szervezett szolidaritási istentiszteletet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ma a Dohány utcai zsinagógában, amely zsúfolásig megtelt erre az alkalomra, olyannyira, hogy még a karzatokat is meg kellett nyitni az emberek előtt. 

A rendezvényen megjelent Novák Katalin köztársasági elnök, Erdő Péter bíboros-érsek, Balog Zoltán református püspök, Soltész Miklós államtitkár, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere és Szűcs Balázs, a kerület alpolgármestere is. Jelen volt számos nagykövet, köztük David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Ott voltak a zsidó felekezetek képviselői is, így Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) társelnöke és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, továbbá Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke, s természetesen a Mazsihisz számos főrabbija, rabbija, valamint dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója.

nov.jpgNovák Katalin államfő az első sorban (Fotó: Mazsihisz.hu)

Az istentiszteleten közreműködött Ferenczi Eszter orgonán, énekelt Fekete László főkántor és Király Miklós operaénekes, míg a moderátor Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész volt. Elsőként dr. Grósz Andor szólt az egybegyűltekhez (az elnök beszédét cikkünk alatt teljes egészében közöljük), majd Jákov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete mondott beszédet. 

A diplomata elöljáróban megköszönte Magyarországnak, az egyházak vezetőinek, a kormánynak és a politikai élet más szereplőinek az Izraellel való szolidaritását, külön kiemelve, hogy tegnap este ő maga is látta az izraeli nemzeti színekben kivilágított Lánchidat.

Jákov Hadas-Handelsman mondandójának lényege az volt, hogy habár most Izrael áll háborúban, a konfliktus nemcsak a Zsidó Államot érinti, hanem elérheti Európát is. Aggasztónak nevezte, hogy a világ számos pontján hősként ünnepeltek olyan terrorista gyilkosokat, akik gyerekeket öltek és nőket becstelenítettek meg. 

– Mi azért harcolunk, mert jogunk van az élethez, és ezek a barbárok amiatt támadtak meg minket, hogy kik vagyunk. Egyetértek a Mazsihisz elnökével abban, hogy ami történt, nemcsak Izrael, hanem az egész civilizáció, az egész világ problémája – mondotta a diplomata.

Az izraeli nagykövet hangsúlyozta: „a nemzetközi közvélemény előtt világossá vált, hogy a Hamasz terrorszervezet egyenlő az ISIS-szel, azaz az Iszlám Állammal, legfeljebb a neve más, és az is világos, hogy a támadás mgött Irán áll”.   

Jákov Hadas-Handelsman felidézte azt a történetet, amit Joe Biden amerikai elnök mesélt arról, hogy fiatal szenátorként 1973-ban elutazott Izraelbe, amely éppen a jom kippuri háborúját vívta. Találkozott Golda Meirrel, és a miniszterelnök asszony azt mondta neki: szenátor úr, nincs mitől tartania, ezt a háborút meg fogjuk nyerni, mert van egy titkos fegyverünk.

– Ez a titkos fegyver nem más volt, mint Izrael földje – hangsúlyozta Jákov Hadas-Handelsman –, és a titok abban rejlik, hogy a zsidó népnek csak ez a darabka föld adatott, és innen nincsen hová mennie. Most is ez a helyzet: Izrael győzni fog, mert a zsidó népnek nincs hová mennie a saját földjéről, és mindenáron meg fogja védeni a hazáját. 

Mester Tamás, a BZSH elnöke, a Mazsihisz alelnöke megrendült hangon idézte föl azokat az embertelen kegyetlenségeket, amelyeket a gyilkosok elkövettek, majd kijelentette:

– A Tóra örömünnepén nem terrortámadás történt, hanem háború robbant ki. Hiszen a Hamász sunyi, alattomos módon támadta meg Izraelt, és a terroristák minden normát felrúgva követtek el emberiesség elleni bűntetteket, ami több, mint bűncselekmény, hanem sátáni lények eszeveszett tombolása – mondta. – Ez volt a modern Izrael történetének legtragikusabb napja, soha ennyi embert nem öltek meg, mint 2023. október 7-én. 

Szerinte ebben a helyzetben nincs helye az egyfelől-másfelől diplomáciai manővereknek, a több mint ezer kioltott ártatlan élet, a több ezer sebesült és a több száz ártatlan túsz feljogosítja Izraelt a terror elleni honvédő háború megvívására, az euroatlanti térben lévő modern polgári demokráciáknak pedig ehhez mindenben támogatniuk kell a Zsidó Államot.

Mester Tamás a beszédét azzal zárta: „hiszem, hogy közösségeink imája nemcsak az Örökkévalóhoz, hanem Izrael lakosságához is eljut, hogy támogathassuk őket ebben a fontos időszakban”.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) társelnöke, Győrfi László hangsúlyozta: „itt állunk ezen a megemlékezésen, különböző zsidó felekezetek képviselői, zsidók és nem zsidók egyaránt, és együtt emlékezünk az ártatlanul lemészárolt izraeli testvéreinkre”.

Felidézte, hogy ötven éve hasonló döbbenettel fogadta Izrael és a világ a zsidóság legszentebb napján történt támadást, mint most.

– A tel-avivi főrabbi akkor azt kérdezte a lubavicsi rebbétől, hogy mi lesz most, mire a rebbe azt mondta: a kérdés nem az, hogy mi lesz, hanem az, hogy mit kell tennünk – emlékeztetett Győrfi László. – Számunkra ez a kérdés ma is. Mi mit tudunk tenni azért, hogy megváltoztassuk a világot? 

Mint mondta: azt tudjuk tenni, hogy nem hagyjuk megtörni magunkat, és legyünk büszkék arra, hogy zsidók vagyunk, legyünk büszkék a háromezer éves kultúránkra és értékeinkre, amelyekért oly sokszor üldüztek minket, legyünk büszkék arra, hogy az élet pártján állunk, az elesetteket felkaroljuk, a gyengébbeket segítjük, és vezéreljen minket az a három szó, amely kifejezi a zsidóság lényegét és esszenciáját.

– Tefilá, tesuvá, cedáká. Ima, megtérés, jótékonykodás – mondta a társelnök. – Ezzel tudunk segíteni Izraelnek, imával, megtéréssel, jótékonykodással.

Dr. Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai zsinagóga rabbija ezt mondta:

– Tényleg nagy dolog, hogy most itt együtt vagyunk, különböző zsidó felekezetek, zsidók és keresztények, kormánypártiak és ellenzékiek, diplomaták, nagykövetek, itt van kicsiben az egész világ, de tegyük fel a kérdést, hogy milyen áron? Ártatlan csecsemők halálának árán. Megbecstelenített lányok szenvedése árán. Meggyilkolt emberek halálának árán. És ezt az árat mi, zsidók fizettük meg. 

Majd a főrabbi hozzátette: ennek ellenére a mostani háború nem zsidó ügy, ez nem az arabok és a zsidók ügye, hanem valamennyiünké, mert most nem zsidókat támadtak meg arabok, hanem a terror, a gyűlölet, az aljasság indított háborút a civilizáció ellen. 

frö.jpgDr. Frölich Róbert (Fotó: Mazsihisz.hu)

Az országos főrabbi a szenvedélyes hangú beszédét Jeremiás próféta szavaival kezdte, és a gyilkosoknak üzenve szintén Jeremiás soraival zárta:

– Cselekedj velük úgy, Örökkévaló, ahogy ők cselekedtek, üldözd őket, és tüntesd el őket az ég alól. 

Az istentisztelet után felhangzott a káddis, majd az Osze Salom, ezután a résztvevők a Herzl Tivadar téren mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.

zsinagoga-novak.jpgNovák Katalin államfő, a jobbján dr. Grósz Andor, a balján Mester Tamás (Fotó: Mohos Márton – 24.hu)

* * * 

Dr. Grósz Andor: Köszönjük honfitársaink szolidaritását
a megtámadott Izraellel

Mélységesen megrendülten állok itt önök előtt, de ha most körbenézek, tudom, hogy azzal a  fájdalommal, amit e megszentelt falak között érzek, nem vagyok most egyedül. Körünkben üdvözölhetem hazánk államfőjét, Novák Katalint, aki legfőbb közjogi méltóságánál fogva a teljes magyar társadalmat képviseli köztünk a Dohány utcai zsinagógában. A Mazsihisz és a magyar zsidóság nevében köszönöm neki, hogy eljött hozzánk, és Magyarország képviseletében osztozik közös fájdalmunkban és gyászunkban. 

Igen, gyászunk és fájdalmunk közös a magyar társadalommal. Hiszen a zsidó nép legszentebb könyvének, a Tórának az örömünnepén történt embertelen terrortámadás nemcsak Izraelt és a zsidóságot sújtotta. 

Az ártatlan gyermekeket is kegyetlenül megkínzó, majd lemészároló terroristák nemcsak emberéleteket oltottak ki Izraelben, de brutálisan megszegték azt a Tízparancsolatot is, amellyel éppen a Tóra ajándékozta meg az egész emberiséget. A gyilkosok meggyalázták, semmibe vették azt a kultúrát, amelynek alapjaira részben Magyarország is épült. 

gr_zsin.jpgDr. Grósz Andor (Fotó: Mazsihisz.hu)

Nehéz szavakba foglalnom azt a borzalmat, ami elfogott engem és hittestvéreimet, amikor azzal kellett szembesülnünk: miközben mi itt, a zsidók számára biztonságos Magyarországon a szent Szombatot és a Tórát ünnepeljük, ugyanakkor tőlünk több mint 2 ezer kilométerre, a Szentföldön elképzelhetetlenül kegyetlen támadás zajlik Izrael ellen.

Nehéz szavakba öntenem azt is, hogy mit éreztem akkor, amikor ráeszméltem: ez a terror Izraelt és a zsidóságot sújtotta ugyan, de a brutalitás egyúttal az emberség, az emberi szeretet, a Szentírás által közvetített legfőbb erkölcsi parancsolatok, a legfontosabb társadalmi eszmények ellen elkövetett, állatias akció volt. 

Hogyan élhető meg ugyanazon a napon a szent ünnepi érzés ilyen rettenetes fájdalommal? Hogyan dolgozható fel ez a kettősség az emberi szívben?

Nem tudok rá válaszolni, csak egy másik kérdéssel, ami ennél lényegesebb: valóban olyan világban élünk, ahol mialatt az egyik országban a zsidóság azt a Szentírást ünnepli, amelyre az egész civilizációnk épült, addig a Szentföldön éppen e Szentírás évezredes igazságát tapossa, gyalázza és próbálja eltiporni az elállatiasodott terror? 

Ezt akarnánk? 

Ilyen szörnyű világot építünk, ilyen élhetetlen világot akarunk örökül hagyni az utódainknak? 

Nincs épeszű ember, aki erre igennel felelne, de ami történt, mégis megtörtént. Megtörténhetett. A mostani támadásban elveszítettük számos embertársunkat, netán sok rokonunkat, barátunkat, ismerősünket, de egy dolgot nem veszíthetünk el soha: a hitünket az Örökkévalóban, egymásban, az emberségben, az összetartásban és az egységben. 

Hiszen nézzenek csak körül! Ebben a zsinagógában most egybegyűltek olyan zsidó felekezetek és eltérő zsidó vallási irányzatok képviselői, akiket a belső konfliktusokkal terhelt hétköznapokban nyilvánosan talán nem is lehetne egy asztalhoz ültetni. Most mégis itt vannak. Itt vagyunk, együtt. Hiszen összekötnek minket a Tóra parancsolatai, amelyek mindannyiunkra ugyanúgy érvényesek, még ha olykor másképpen értelmezzük is őket. 

Más és más zsidó felekezethez, irányzathoz tartozunk, de most mégis itt vagyunk, együtt, mert összeköt minket a hitünk az összefogásban és az egységben. És most nem a vallási egyesülésre gondolok, hanem az alapvető emberi egységre, ami minden társadalom normális működésének biztosítéka: a végsőkig hinni és bízni abban, hogy a másik is jót akar, csak éppen más eszközökkel, más formában és más megfogalmazásban teszi, mint mi. 

Hölgyeim és uraim, nézzenek csak körül!  Ebben a zsinagógában most egybegyűltek zsidók és nem zsidók, vallásos zsidók és vallásos keresztények, mert hisznek, vagy legalábbis erősen hinni akarnak abban, hogy nem és nem, az utódainkra mi nem olyan világot akarunk örökül hagyni, ahol a mostanihoz hasonló terror az úr. 

Hiszünk, mert hinnünk kell abban, hogy léteznek a társadalmi életben olyan utak, amelyek másfelé kanyarognak ugyan, de egyfelé tartanak. Egy olyan világ felé, amelyről a Szentírás minden szava szól, és amelyben nincsen helye sem embertelenségnek, sem állatias ösztönöknek, sem barbárságnak. Ahol nem lehetséges egy napon ünnepelni a Tórát és ugyanazon a napon meggyalázni az évezredes erkölcsi törvényeket. 

mécsesek.jpgZászlók és mécsesek a zsinagóga előtt (Fotó: Mazsihisz.hu)

De pillantsanak messzebbre, nézzenek csak e zsinagóga falain túl! És vegyék észre, tudatosítsák magukban, hogy a megtámadott Izrael és a zsidóság ebben a bajban nem maradt magára. Ebben a háborúban nemcsak Magyarország biztosította támogatásáról a Zsidó Államot, hanem a világ sok-sok országa. 

A világ sok városának ikonikus épülete öltötte magára az izraeli nemzeti zászló kék-fehér színeit  az esti fényárban, köztük a budapesti Lánchíd, de ma estétől a MVM Dome Sportcsarnokot is kivilágítják. Köszönjük az Izrael melletti kiállást és szolidaritást! 

Ugyanakkor nem hallgathatom el azt sem, amire Jákov Hadas-Handelsman nagykövet is utalt a minap elmondott konferenciabeszédében: aggasztó tény, hogy Európa és Észak-Amerika több országában zajlottak le olyan Izrael-ellenes demonstrációk, amelyek ellen a helyi hatóságok nem léptek föl megfelelő eréllyel. 

Ugyanakkor nagy öröm számunkra, magyar zsidók számára, hogy Budapesten és Magyarországon gyilkos terroristákat ünneplő  tömegtüntetés nem fordult elő. Köszönjük honfitársaink szolidaritását a megtámadott Izraellel!

Ha valamikor, akkor most a legaktuálisabb az az ima, amelyet a zsinagógáinkban minden szombaton elmondunk az Izraeli Védelmi Erőkért. Mivel ezek a szavak most különös jelentőséggel bírnak, engedjék meg, hogy végezetül ebből az imából idézzek önöknek:

„Aki megáldotta Ősatyáinkat, Ábrahámot, Izsákot és Jákobot, Ő áldja meg az Izraeli Védelmi Erők katonáit, akik földünk és Istenünk városainak védelmét ellátják. A Szent – Áldott Ő – őrizze és mentse meg katonáinkat minden bajtól és szenvedéstől, díszítse fel őket a győzelem koronájával és teljesítse rajtuk a Szentírás szavait: Mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki veletek megy, hogy harcoljon értetek ellenségeitekkel, hogy megmentsen benneteket! Ámen!”.

Kétség sem férhet hozzá, hogy a Zsidó Állam ebben a háborúban  győzedelmeskedni fog és méltó elégtételt vesz a gyilkosokon!  

Ám Izrael Cháj!

(Címlapkép: Szigetváry Zsolt – MTI)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi a gyászról
2024. November 01. / 12:19

Jonathan Sacks rabbi a gyászról