A Jonathan Sacks magyarázatait közreadó sorozatunkban a TECÁVÉ hetiszakasz kapcsán azt a gondolatot osztjuk meg, amely Mózes és Áron eltérő szerepe és feladatköre kapcsán arra hívja fel a figyelmet: habár általában Mózesre irányul nagyobb figyelem, egyaránt fontos mindkettejük szellemi öröksége.
„A Tecávé hetiszakasz – amelyből Mózes neve hiányzik, és amelyben a hangsúly Áronra kerül – arra emlékeztet bennünket, hogy örökségünk mindkettőből származik. Mózes magányos hívő ember volt, aki Istennel viaskodott. Áron közelebb állt a közösséghez, a nép nevében szolgált Istennek. Szerepe, bár kevésbé volt drámai, mint Mózesé, nem nélkülözte a máig ható következményeket. Így lett az istentisztelet papi változata közösségi, rendszerezett és változatlan aktus, azaz a zsidó elme másik féltekéje: az örökkévalóság hangja az idő közepette.”
A sorozat további részeit elolvashatják, ha az alábbi képre vagy a lenti címkék között Jonathan Sacks rabbi nevére kattintanak.
Forrás: Exodus – A szabadulás könyve. A T12 Tanház kiadása, 2025
