Hogyan legyünk szentek? – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 19 óra 48 perckor köszönt be, a királynő holnap este 21 óra 02 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt a honlapunk, a Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a ÁHÁRÉ MOT-KEDOSIM páros hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

Legyetek szentek, mert szent vagyok én, az Örökkévaló -kéri a hetiszakasz. 

Hogyan kell szentnek lenni?

Elválasztottalak Titeket a népektől, ez is az oka és ez is a módja annak, hogy Izráel közössége szent legyen. Ezt értjük, a népek olyanok, amilyenek az emberek általában, Izráel közössége azzal a feladattal küzd, hogy példát mutasson nekik, ami nagyon gyakran nem sikerül nekünk, mert jobbára mi is olyanok vagyunk, mint a többi nép, a többi ember általában. De a mi feladatunk mégis, hogy próbáljunk meg, nekik segítve, jobbak lenni az átlagnál, a népek fényévé lenni. Másnak lenni, mint ők, éppen miattuk másnak lenni. Így segítve mindenki mást is még jobbnak lenni.

Vagyis ahhoz, hogy jobbak legyünk, fénnyé legyünk, el kell különülni kicsit másoktól. És elkülöníteni, megkülönböztetni fontos. Ne keverd a különböző anyagú ruhákat, ne vess különböző dolgokat egymás mellé és így tovább. De ez nem azt jelenti, hogy mintegy csak „tisztán” kell tartanunk magunkat mások esetleg rossz befolyásától.

A házasságkötés első részét, az eljegyzést tulajdonképpen, szintén kiddusinnak, megszentelésnek nevezik, ahogy Kedosim az összevont hetiszakaszok közül a másodiknak a címe.

Megszentelődni, vagyis elkülönülni valamitől, valakiktől (a többi férfitől, akik még élnek a földön, ezt jelenti a vőlegény mondata, elkülöníttettél számomra most, e gyűrű révén), illetve, még inkább, elkülönülni, kizárólagossá válni valakinek, egymásnak. Illetve kiválasztani, elkülönülni valamire.

Erre hívja fel a figyelmet az ortodox zsidó oktató, Sarah Rudolph hetiszakasz-értelmezésében, Samson Raphael Hirschet és a Ráv Soloveitchiket, a modern ortodoxia 19. és 20. századi óriásait idézve.

Elkülönülni valamire, kizárólagosan és feltétlenül annak szentelni magunkat és ezáltal szentté válni, egyszerűen azt jelenti, megtalálni a dolgunkat, azt, ami specifikusan, sajátlagosan a mi dolgunk, vagyis azáltal önmagunkká válni, hogy másokra figyelünk, másokkal, mással foglalkozunk, azáltal leszünk másoktól megkülönböztethetővé, hogy másokkal törődünk, megkeressük azt, amit csak mi tudunk nekik adni.

Minden valódi individualitás, személyes önmegvalósítás lényegileg és mélyen közösségi természetű elkötelezettség, gondoskodás eredménye. Az lesz igazán saját, ami ahhoz járul hozzá, ami eredendően közös bennünk.

Békés ünnepet kívánunk!

Vári György írása