A Központi Szófiai Zsinagóga épületét joggal nevezik a bolgár zsidó közösség büszkeségének. Ez a három legnagyobb szefárd (spanyol-zsidó) zsinagóga egyike Európában és a Balkán-félsziget legnagyobbja.
A XX. század elején a szófiai zsidó közösség adományokat gyűjtött, és felkérte Friedrich Grünanger bécsi építészt, hogy készítsen tervet a zsinagóga számára. A 10 "legjelentősebb adományozó" nevét a falon balra láthatjuk a belépést követően. Az építésznek mindössze 4 év alatt sikerült megszerveznie és befejeznie az építkezést. Egy régi zsidó temetőből származó sírköveket használtak fel a zsinagóga alapjának megépítéséhez. Az építkezés értéke 437 ezer arany leva. A zsinagógát hivatalosan 1909. szeptember 9-én nyitották meg I. Ferdinánd bolgár király jelenlétében.
Avraam Tadjer történész Ladino nyelven írt "Notas Históricas" (Történelmi jegyzetek) című könyvében a következőképpen írja le a zsinagóga megnyitását: "1909. szeptember kilencedike történelmi nap lesz a bolgár zsidók számára. Ezen a napon nyitották meg a szófiai zsinagógát. Ez nemcsak a fővárosi zsidók nagy ünnepe, hanem a bolgár zsidóság presztízsének megalapozásának napja is. A szófiai zsinagóga megnyitásával a zsidó közösség és az egész bolgár zsidóság megbecsülése óriási mértékben nőtt. Minden üzlet zárva volt, mint egy ünnepnapon, és az egész bolgár lakosság üdvözölte Izrael gyermekeit a zsinagóga ünnepélyes megnyitása alkalmából".
Az épület egy másik, héberül "Ahava ve Chesed" (Szeretet és Jóság) néven ismert zsinagóga egykori helyén áll. Az új zsinagóga túlnyomórészt mór és bizánci stílusú, bécsi szecessziós elemekkel (a régi bécsi Leopoldstädter Tempel mór templomra hasonlít).
A főépület átmérője 20 méter, magassága 31 méter. A zsinagóga homlokzata eklektikus - a mór és a velencei stílus kombinációja. A tetején nyolcszögletű kupola található. A belső tér gazdagon díszített, carrarai márványból készült oszlopokkal és sokszínű velencei mozaikokkal, valamint díszes fafaragással. A székek a szerbiai erdőkből származó szláv tölgyből készültek. Itt található a Balkán legnagyobb csillárja, amely a szóbeszéd szerint az ókori Izraelből származó aranyból készült, és amire még a későbbiekben vissza fogunk térni.
A zsinagóga díszítő elemei a hagyománynak és előírásnak megfelelően nem ábrázolnak emberi arcokat, és a mennyezetet úgy festették meg, hogy az égboltot szimbolizálja. A központi és a déli járatok padlójában beépített fémrácsok vannak, amelyek alatt a téli fűtési rendszer volt elhelyezve. Innen jött ki a begyújtott kemencéből a meleg levegő. A zsinagógába való belépés előtt a tetőn két torony látható, ezek a padlófűtés kéményei.
A zsinagóga mintegy 1300 hívő befogadására alkalmas.
Grünanger építész a zsinagógába zsidó jelképeket épített be, amelyek elsősorban a 8-as számon alapulnak. A nyolcas szám a judaizmusban fontos szimbolikus jelentéssel bír: A nyolcadik napon metélik körül a kisfiúkat, nevet kapnak és a közösség tagjává válnak. Nyolc napos a hanuka, hiszen a gyertyatartók lángja is nyolc napig égett a Templomban.
A nyolcas szimbóluma elsősorban a központi csillárban található meg. Sárgarézből készült, Bécsben, Friedrich Grünanger tervei alapján. Súlya 1700 kg. Körülbelül 400 hatágú csillag van a peremén, középen egy kisebb csillár, körülötte pedig egy kör alakú lámpáskör. A kör minden lámpája és a középen lévő kis csillár a nagy csillár formáját ismétli. A nagy és a kis csillár peremén, valamint a lámpák körén lévő lámpák száma nyolc. Az erkélyről lelógó összes lámpa a nagy csillár kis másolata. A csillárok és a kis lámpák felső része korona alakú. A korona pedig a Tóra szimbolikus megjelenítése.
A 8-as szám másik jelentős megjelenése a velencei mozaikpadlón található. A felhasznált alakzat egy nyolcszögletű csillag, amelynek közepén egy nyolclevelű virág van.
A második világháború idején más városokhoz hasonlóan Szófiát is bombázták. 1944. április 13-án egy bomba a zsinagóga északkeleti sarkába esett, de nem robbant fel. A sarok némi kárt szenvedett, és a bomba által okozott rezgések miatt a gyönyörű színes ólomüveg ablakok betörtek.
A szocializmus idején, 1982-ben a kulturális miniszter megpróbálta a zsinagógát koncertteremmé alakítani. A zsinagóga vezetői bátorságot tanúsítottak és ellenálltak, a kormány pedig eleget tett az elutasításnak. A zsinagógát 1956-ban nemzeti jelentőségű kulturális műemlékké nyilvánították. Akusztikája kiváló.
Ma, mivel a szófiai zsidó közösség kicsi, a karzatot nem használják. A zsinagógát csak a nagyünnepekkor és egyéb jelentős események alkalmával használják. Körülbelül 400 ülőhely van benne; a bal fele a nőké, a jobb fele a férfiaké. Ma az imádkozás többnyire a bejárattól jobbra lévő kis imateremben folyik.
Ottjártamkor szigorú biztonsági ellenőrzést követően lehetett belépni, a belépő 5 leva volt.
Szöveg: Zucker-Kertész Lilla írása
Fotók: Bohn Tamás
