Gyűlölködésben a magyar társadalom felülmúlja az európai átlagot

Magyarországon biztonságban élnek a zsidók, ugyanakkor a társadalomban az antiszemitizmus élő jelenség. A Medián felmérése szerint a társadalom 20 százaléka erősen antiszemita, s mérsékelten antiszemita további 16 százalék, összesen tehát a lakosság mintegy harmada – hangzott el a 2019-2020-as antiszemita incidensekről szóló mai sajtótájékoztatón. Sokkoló, hogy a lakosság 23 százaléka ma is egyetértene a numerus clausus törvénnyel.

A Medián hosszú évek óta készít antiszemitizmus-kutatásokat ugyanazon tudományos módszerrel, ebből következően az adatai megbízható, pontos képet adnak a magyar társadalomnak a zsidósággal kapcsolatos véleményéről. Az újonnan alakult Goldziher Ignác kutatóintézet ugyancsak kutatja a zsidó közösséget érintő társadalmi kérdéseket elméleti és empírikus kutatások révén, s eredményeit eljuttatja a megfelelő döntéshozókhoz – e szavakkal vezette be Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke azt a sajtótájékoztatót, amelyet a Mazsihisz megbízásából készült 2019-2020-as antiszemitizmus jelentésről tartottak ma a Rumbach utcai zsinagógában Félix Anikó, a Goldziher intézet operatív vezetője és Hann Endre, a Medián ügyvezetője részvételével.

Heisler András hozzátette: Magyarországon a kormány pozitív intézkedései vitathatatlanok az antiszemitizmus kezelésében, ugyanakkor a társadalomban az antiszemitizmus benne van, a jelenség tapasztalható. Mint fogalmazott, vannak félelmek a zsidó közösségen belül, holott olyan antiszemita jelenségek nincsenek, amelyekből ezek a félelmek direkt módon következnének. Magyarországon valóban biztonságosabb a zsidók helyzete, mint Nyugat-Európában, de kérdés – emelte ki az elnök –, hogy más országokhoz kell-e hasonlítani a magyar helyzetet. 

A Mazsihisz az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance) munkadefinícióját veszi alapul az antiszemita összeesküvés-elméletek definiálásánál, amely azt a következőképpen határozza meg: „A zsidókról vagy a zsidóság hatalmáról valótlan, lealacsonyító, démonizáló vagy sztereotípiákon alapuló kijelentések tétele, ide tartozik például különösen, de nem kizárólag a zsidó világ-összeesküvés elmélet vagy az a mítosz, hogy a zsidók uralják a médiát, a gazdaságot, a kormányzati vagy egyéb társadalmi intézményeket.”

Félix Anikó kifejtette: az esetszámok jóval alacsonyabbak a Nyugat-Európában mért adatoknál, igen alacsony a fizikai atrocitások száma is, ugyanakkor az antiszemitizmus mégis jelen van a mindennapokban. Mind a gyűlöletbeszéd, mind az összeesküvés-elméletek, mind pedig a kutatók által „közéleti antiszemitizmusnak” hívott kategóriában nőttek az esetszámok 2019-ről 2020-ra. 

A kutató kifejtette: 2019-2020-ban a legnagyobb esetszámot a gyűlöletbeszéd kategória produkálta, 2019-ben 20, míg 2020-ban 31 ilyen esetet regisztráltak. A Mazsihisz Biztonsági Szolgálatának adatgyűjtése 2019-ben összesen 53, míg 2020-ban összesen 70 esetet regisztrált. 

Az antiszemita verbális esetek, valamint különböző cikkek, online kommentek, tartalmak növekedése részben feltehetőleg a vírus okozta „bezártságnak” tudható be, másrészt a koronavírus okozta válságból eredő feszültségekkel, amelyek különböző csoportokkal szembeni agresszióban vezetődnek le. 

Ráadásul 2020-ban a koronavírus-válság újabb munícióval szolgált az összeesküvés-elméletek hívei számára, akik között olyan elképzelések is terjedtek, hogy a vírus okozói a zsidók, akik a vakcinát azért fejlesztették ki, hogy ártsanak az emberiségnek. 

A koronavírushoz hasonló antiszemita összeesküvés-elméletek táptalaja volt az 5G technológia bevezetése volt 2019 augusztusában, amikor az terjedt el,  hogy a mobilinternet technológiát egy „Cionista Világösszeesküvés” népirtásra fogja használni. 

Hann Endre, a Medián vezetője a kutatás módszertanáról azt mondta: 2019-ben 1200 fős országos mintából dolgoztak személyes megkeresés alapján. A jelentés megállaíptja: a kognitív antiszemitizmus tekintetében – amely a zsidósággal kapcsolatos negatív tévképzetekre való fogékonyságot jelöli – 2019 előtt fokozatosan minimális emelkedést tapasztaltak, 2019-ben azonban csökkenés következett be: az erősen kognitív antiszemiták aránya 21 százalékról 16-ra csökkent, a nem antiszemiták aránya stagnál 71 százalékon. 

– De még mindig ott van ez a bizonyos egyharmad, ami eléggé sokkoló – jelentette ki Hann Endre. – A kutatások szerint a népesség több mint 30 százaléka erősen vagy mérsékelten antiszemita. 

Hann Endre ugyancsak sokkolónak nevezte, hogy a megkérdezettek 23 százaléka helyeselné a numerus clausust. Ennek a fajta antiszemitizmusnak az alulinformáltság a gyökere, s az „igazság utáni vágy”:  a kaotikusnak tartott világban az emberek vágynak az egyszerű magyarázatokra. 

A kutató szerint egyébként Magyarországon a zsidó ügy nem forró ügy, azaz a megkérdezettek számára a zsidósággal kapcsolatos események, hírek, jelenségek, dolgok nem bírnak kiemelt jelentőséggel. Sőt, a zsidók megítélése valamelyest még javult is – amiből nem az következik, hogy az emberek elfogadóbbak lettek, hanem az, hogy a gyűlölet célpontjai a migránsok (arabok, feketék) lettek. A kutatások szerint a kisebbségek elleni gyűlölködésben felülmúljuk az európai átlagot.

A jelentés teljes szövege ide kattintva olvasható.