Budapest főváros közgyűlése a héten tartott ülésén jóváhagyta, hogy a Boráros téren fölállítsák a horthyligeti gyűjtő- és internálótábor áldozatainak emléket állító köztéri alkotást. A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) által kezdeményezett emlékjel felállításához Budapest mintegy 11,7 millió forinttal járul hozzá.
Dr. Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke még 2021-ben kezdeményezte, hogy a Csepel-szigeten, a Weiss Manfréd Művek egyik lebombázott gyártelepén 1944-ben létrehozott Horthyliget nevű gyűjtő- és internálótábor áldozatainak emlékére Budapesten köztéri alkotást állítsanak.
Az 1944 márciusától 1944 augusztusáig működött táborban összesen mintegy 700 ártatlan embert tartottak fogva, köztük a korszak neves újságíróit, szerkesztőit, íróit, színművészeit, jogászait. Az internáltak közül mintegy 200 embert innen deportáltak Auschwitzba.
Dr. Schiffer János azzal indokolta az emlékjel felállításának szükségességét, hogy Horthyliget neve a mai magyar társadalmi köztudatban ismeretlen, a tábor az emlékezetpolitikában nem jelenik meg, és az oda internáltak emlékét nem őrzi emléktábla vagy emlékmű.
Aki többet szeretne olvasni erről a táborról, annak ajánljuk figyelmébe egy volt rab, Fóthy János újságíró visszaemlékezéseit, amely A magyar Ördögsziget – Horthyliget címmel a vészkorszak után jelent meg először, majd a Scolar Kiadó adta közre újra 2016-ban.
„Fóthy János, a Pesti Hírlap munkatársa 1944 tavaszán került a Csepel-szigeten létesített internálótáborba, Horthyligetre. Négy hónapot töltött ott. A szigetszentmiklósi lágerben zsidó származású újságírók, ügyvédek és egyetemisták raboskodtak. Fóthy beszámolójában megelevenedik a korszak abszurditása és borzalma. Kegyetlenkedő parancsnokok, embertelen körülmények; ezzel szemben pedig a remény és a kitartás tisztasága." (Scolar)
A folyamat most, a fővárosi közgyűlés e héten hozott, pozitív döntésével jutott el abba a fázisba, hogy a Varga Tamás szobrászművész által tervezett emlékjel 2024 tavaszán a Boráros térre kerülhet. Azért éppen oda, mert 1944 márciusában az újságírókat, szerkesztőket, jogászokat az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épületéből (amely akkor ideiglenes toloncházként működött) a körúton a Boráros tér érintésével szállították teherautókkal a Csepel-szigeti Horthyligetre. E helyszín mellett szólt az is, hogy ezen a forgalmas téren sokkal többen láthatják az emlékjelet, mintha azt az egykori Horthyliget-tábor helyén állították volna föl (amely a mai Szigetszentmiklós határában található).
Mivel az emlékjel új köztéri alkotásnak minősül, annak elhelyezéséről fővárosi tulajdonú közterület esetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése dönt a műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvélemény alapján, az emlékjel elhelyezéséről kizárólag a Fővárosi Közgyűlés jogosult dönteni.
A dr. Bősz Anett által a közgyűlés elé benyújtott előterjesztésben olvasható az emlékjel leírása is: az alkotás két darab, egymáshoz támasztott acéllemez, amelyek egy jegyzetfüzet kitépett, s többszörösen felnagyított lapjaira emlékeztetnek, az áldozatok neve ezeken az acéllapokon lesz olvasható. A Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria által kiadott képzőművészeti szakértői állásfoglalás az emlékjelet találónak és – a maga szikárságával – igen hatásosnak tartja, amely anyagában egyfelől reflektál a Csepel Művekre, másfelől emlékeztet a Tízparancsolat mózesi tábláira. A talapzatba süllyesztve egy kisebb kőtáblán olvasható majd az ismertető, valamint az alkotók, a támogatók és az emlékművet állítók neve. Az emlékjel pontos helyszíne a Boráros téri HÉV-megálló melletti parkos terület.
A Budapest Galéria a Horthyliget emlékjel című alkotást a felkért szakértők egybehangzó pozitív véleménye, az előzetes látványtervek, valamint a művész által a helyszínen bemutatott kismodell alapján emlékállításra alkalmasnak tartja és a felállítását támogatja.
Az előterjesztés szerint az emlékjel megvalósítási költsége összesen 17 048 480 forint, a költségekhez 7,4 millió foint összegben több szervezet is hozzájárul: a Nemzeti Együttműködési Alap, a Nemzeti Panteon Alapítvány, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és ügyvédi kamarák.
Az emlékjel elhelyezésének és felállítási költségeire, valamint az építészeti tervek elkészítésére Budapest önkormányzata 7,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a NÜB számára. Az emlékjel elhelyezésére kijelölt közterület zöldfelületi környezet tervezéséhez és kialakításához a BKM NZrt. számára 3,7 millió forintot szükséges biztosítani, így a fővárosi önkormányzat részéről összesen 11,7 millió forint biztosítása vált szükségessé az emlékjel megvalósítása érdekében. A terveket a IX. kerületi önkormányzata településképi bejelentési eljárás keretében a műszaki tervtanács véleménye alapján engedélyezte.
Horthyligeten több száz zsidót tartottak fogva, a kor neves újságírói közül ott raboskodott Kecskeméti György, Mohácsi Jenő, Tábori Kornél, Vidor Gyula, az írók közül Török Sándor és Szatmáry Sándor. Horthyligetre nemcsak újságírókat deportáltak, hanem jogászokat is – köztük dr. Beck Salamont, a neves jogtudóst –, valamint üzletembereket, így Bródy Lászlót, a Hungária Nyomda elnök-vezérigazgatóját.
Az internáltakat először a csepeli Tsuk-féle szőrmegyár egyik gyárában létrehozott Őrizetes Táborban tartották fogva, innen vitték őket Horthyligetre, amely a mai Szigetszentmiklós, Tököl és Csepel határában volt.