Budapest főváros közgyűlése a héten tartott ülésén jóváhagyta, hogy a Boráros téren fölállítsák a horthyligeti gyűjtő- és internálótábor áldozatainak emléket állító köztéri alkotást. A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) által kezdeményezett emlékjel felállításához Budapest mintegy 11,7 millió forinttal járul hozzá.
Dr. Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke még 2021-ben kezdeményezte, hogy a Csepel-szigeten, a Weiss Manfréd Művek egyik lebombázott gyártelepén 1944-ben létrehozott Horthyliget nevű gyűjtő- és internálótábor áldozatainak emlékére Budapesten köztéri alkotást állítsanak.
Az 1944 márciusától 1944 augusztusáig működött táborban összesen mintegy 700 ártatlan embert tartottak fogva, köztük a korszak neves újságíróit, szerkesztőit, íróit, színművészeit, jogászait. Az internáltak közül mintegy 200 embert innen deportáltak Auschwitzba.
Dr. Schiffer János azzal indokolta az emlékjel felállításának szükségességét, hogy Horthyliget neve a mai magyar társadalmi köztudatban ismeretlen, a tábor az emlékezetpolitikában nem jelenik meg, és az oda internáltak emlékét nem őrzi emléktábla vagy emlékmű.
Aki többet szeretne olvasni erről a táborról, annak ajánljuk figyelmébe egy volt rab, Fóthy János újságíró visszaemlékezéseit, amely A magyar Ördögsziget – Horthyliget címmel a vészkorszak után jelent meg először, majd a Scolar Kiadó adta közre újra 2016-ban.
„Fóthy János, a Pesti Hírlap munkatársa 1944 tavaszán került a Csepel-szigeten létesített internálótáborba, Horthyligetre. Négy hónapot töltött ott. A szigetszentmiklósi lágerben zsidó származású újságírók, ügyvédek és egyetemisták raboskodtak. Fóthy beszámolójában megelevenedik a korszak abszurditása és borzalma. Kegyetlenkedő parancsnokok, embertelen körülmények; ezzel szemben pedig a remény és a kitartás tisztasága." (Scolar)
A folyamat most, a fővárosi közgyűlés e héten hozott, pozitív döntésével jutott el abba a fázisba, hogy a Varga Tamás szobrászművész által tervezett emlékjel 2024 tavaszán a Boráros térre kerülhet. Azért éppen oda, mert 1944 márciusában az újságírókat, szerkesztőket, jogászokat az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épületéből (amely akkor ideiglenes toloncházként működött) a körúton a Boráros tér érintésével szállították teherautókkal a Csepel-szigeti Horthyligetre. E helyszín mellett szólt az is, hogy ezen a forgalmas téren sokkal többen láthatják az emlékjelet, mintha azt az egykori Horthyliget-tábor helyén állították volna föl (amely a mai Szigetszentmiklós határában található).
Mivel az emlékjel új köztéri alkotásnak minősül, annak elhelyezéséről fővárosi tulajdonú közterület esetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése dönt a műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvélemény alapján, az emlékjel elhelyezéséről kizárólag a Fővárosi Közgyűlés jogosult dönteni.
Az emlékjel látványterve. Készítette: Varga Tamás szobrászművész
A dr. Bősz Anett által a közgyűlés elé benyújtott előterjesztésben olvasható az emlékjel leírása is: az alkotás két darab, egymáshoz támasztott acéllemez, amelyek egy jegyzetfüzet kitépett, s többszörösen felnagyított lapjaira emlékeztetnek, az áldozatok neve ezeken az acéllapokon lesz olvasható. A Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria által kiadott képzőművészeti szakértői állásfoglalás az emlékjelet találónak és – a maga szikárságával – igen hatásosnak tartja, amely anyagában egyfelől reflektál a Csepel Művekre, másfelől emlékeztet a Tízparancsolat mózesi tábláira. A talapzatba süllyesztve egy kisebb kőtáblán olvasható majd az ismertető, valamint az alkotók, a támogatók és az emlékművet állítók neve. Az emlékjel pontos helyszíne a Boráros téri HÉV-megálló melletti parkos terület.
A Budapest Galéria a Horthyliget emlékjel című alkotást a felkért szakértők egybehangzó pozitív véleménye, az előzetes látványtervek, valamint a művész által a helyszínen bemutatott kismodell alapján emlékállításra alkalmasnak tartja és a felállítását támogatja.
Az előterjesztés szerint az emlékjel megvalósítási költsége összesen 17 048 480 forint, a költségekhez 7,4 millió foint összegben több szervezet is hozzájárul: a Nemzeti Együttműködési Alap, a Nemzeti Panteon Alapítvány, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és ügyvédi kamarák.
Az emlékjel arányai. Készítette: Varga Tamás szobrászművész
Az emlékjel elhelyezésének és felállítási költségeire, valamint az építészeti tervek elkészítésére Budapest önkormányzata 7,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a NÜB számára. Az emlékjel elhelyezésére kijelölt közterület zöldfelületi környezet tervezéséhez és kialakításához a BKM NZrt. számára 3,7 millió forintot szükséges biztosítani, így a fővárosi önkormányzat részéről összesen 11,7 millió forint biztosítása vált szükségessé az emlékjel megvalósítása érdekében. A terveket a IX. kerületi önkormányzata településképi bejelentési eljárás keretében a műszaki tervtanács véleménye alapján engedélyezte.
Horthyligeten több száz zsidót tartottak fogva, a kor neves újságírói közül ott raboskodott Kecskeméti György, Mohácsi Jenő, Tábori Kornél, Vidor Gyula, az írók közül Török Sándor és Szatmáry Sándor. Horthyligetre nemcsak újságírókat deportáltak, hanem jogászokat is – köztük dr. Beck Salamont, a neves jogtudóst –, valamint üzletembereket, így Bródy Lászlót, a Hungária Nyomda elnök-vezérigazgatóját.
Az internáltakat először a csepeli Tsuk-féle szőrmegyár egyik gyárában létrehozott Őrizetes Táborban tartották fogva, innen vitték őket Horthyligetre, amely a mai Szigetszentmiklós, Tököl és Csepel határában volt.
