„Lédermannék nyomában”: Egy 80 éves rejtély és egy prominens zsidó család sorsa

Szabó Gál András idén áprilisban kezdett forgatni egy dokumentumfilmet Lédermannék nyomában címmel. A mű egy rendkívül személyes, különleges és nemes küldetés története: a rendező ugyanis azért szeretné felkutatni a II. világháború előtt Magyarországról elmenekült Lédermann család tagjait, hogy visszaszolgáltassa nekik az őket megillető értéktárgyaikat. Kérjük, hogy akik a leszármazottak felkutatásában segíteni tudnak, vegyék fel a kapcsolatot Szabó Gál Andrással!

Szabó Gál András a gyerekkorát olyan antik bútorok, műalkotások és könyvek között töltötte, amelyekről később kiderült: a II. világháború előtt egy gazdag textilkereskedő, Lédermann Pál tulajdonát képezték. 

A családi elbeszélések szerint a Lédermann család a háború elől időben Svájcba menekült, értéktárgyaikat pedig Budapesten hagyták, Szabó Gál András nagyszüleinek lakásában. Amikor András édesanyja egy idősek otthonába költözött, megkérdezte gyerekeit, mit szeretnének megkapni a Lédermann-hagyatékból, a rendező úgy érezte: nem lenne helyénvaló bármit is megtartani és elhatározta, hogy felkutatja a család leszármazottait, és visszaadja a vagyontárgyakat. 

Több olyan dokumentumfilm is van, amelyben egy-egy család leszármazottai a holokauszt alatt elrabolt műtárgyakat próbálnak visszaszerezni (Rape Of Europa, Portrait Of Wally), de olyan jellegű film még soha nem készült, amelyben valaki megpróbálja az eredeti tulajdonosokat felkutatni, hogy visszaadhassa nekik az értéktárgyakat. Ezért lesz ez a film különleges. 

Szabó Gál András az idén áprilisban kezdődött forgatásról elmondta: „a nyomozás és a kutatás sziszifuszi munkáját próbáljuk bemutatni a filmben, a temérdek zsákutcát és azt, hogy semmi nem úgy van, mint amilyenek tűnik".

Amennyiben olvasóink között vannak olyanok, akik ismerik Lédermannék bármely leszármazottját vagy segíteni tudnak a film készítőinek nyomozásban, akkor az aszabo(kukac)theledermanns.com e-mail címen vehetik fel a film készítőivel a kapcsolatot.

Hozzátette: „Lédermannékon keresztül a magyar zsidóság szisztematikus kifosztásáról is szól majd a film, s azt a témát is feszegetik,  hogy a szocializmusban miként vándoroltak el a régi zsidó vagyonok a kommunista elithez, akik sok esetben szintén zsidók voltak, mint ahogy ez a mi esetünkben is történt".

S hogy sikerült-e már valakit megtalálni a Lédermann családból? Szabó Gál Andrásék eddig még nem találtak meg senkit, de már nyomon vannak:
– Azt már tudjuk, hogy Lédermann Pál a családi legendák ellenére nem költözött Svájcba. Az egyik testvérére egy Argentínába tartó hajó utaslistáján és egy '48-as budapesti rendőrségi ügy nyomozási aktáiban bukkant fel. Egy másik fivére nyomaira pedig Genfben találtunk rá. 

Forgatás közben. Szemben Szabó Gál András

Az említett rendőrségi ügyről elmondta: a háború utáni években Lédermann Pál testvére, Simon az egyik ingatlanát próbálta visszaszerezni vesztegetéssel. Lehet, hogy ezért is menekült Argentinába. 

A rendező számára a történet egy máig megoldatlan rejtélye, hogy mi történt Lédermann Pállal. Erről így fogalmazott:
– Nyoma veszett 1945 után. Tudjuk, hogy a háborút túlélte, de hogy mi történt vele utána, azt mindezidáig köd borítja. Szerintem kell, hogy legyen a családnak Budapesten is egy ága vagy több leszármazottja. Nem akarunk a kutatással nagyon előre rohanni. Szinkronban akarom tartani a forgatást a kutatással. De bármilyen információnak vagy segíségnek nagyon örülnénk. 

Lédermannékról kiderítették azt is: befolyásos családnak számítottak a háború előtt, egy Forbes-lista szerint a 30 leggazdagabb pesti család közt voltak a háború előtt. Időnként feltűntek a bulvárlapok hasábjain, tőzsdei írásokban, a dinasztia alapítója, Lédermann Mór pedig hitközségi elöljáró is volt. 

Szabó Gál András nem tudja, hogy a régiség- és műtárgykollekció pontosan milyen értéket képvisel. Erről azt mondta: „a bútorok közül volt egy-kettő, amire egész gyerekkoromban azt hittem, hogy orbitálisan drága lehet. Volt olyan is, amira a szüleim mindig azt mondták, ha egyszer megszorul a család, eladjuk és gazdagok leszünk. Egy bútorszakértő megállapította, hogy olyan 300-400 ezer forintot érhetnek a bútorok darabonként. 

Van egy vitrin, ami valóban muzeális érték. Az jóval többet ér. A műalkotások árára pedig igazából nem is voltam kíváncsi. Ártól függetlenül vissza akarom adni az örökösöknek. Természetesen a nézők kíváncsiak és ezért fel fogom becsültetni őket, de ez a szeptemberi forgatásnak lesz része". 

Szereté, ha idén befejeznék a forgatást, jövőre pedig elkészítenék az utómunkákat, mert az a terve, hogy a 2027-es Budapesti Zsidó Fesztiválon mutassák be a filmet. Reményei szerint a film a premier után a Netflixen is elérhető lesz. 

Amennyiben olvasóink között vannak olyanok, akik ismerik Lédermannék bármely leszármazottját vagy segíteni tudnak a film készítőinek nyomozásban, akkor az aszabo(kukac)theledermanns.com e-mail címen vehetik fel a film készítőivel a kapcsolatot.

Borítókép: egy képkocka a készülő filmből