Felújításra szorul a herendi porcelángyárosok védett síremléke

– A Goldberger Alapítvány felkérésére a Mazsihisz finanszírozásában elkészült szakértői anyag a ma még álló három unikális kerámia fejkő restaurálásának sürgős megkezdését hangsúlyozza – olvasható Kerti Katalin alapítványi elnök tájékoztatójában, amely a tatai zsidó temetőben lévő síremlékek védetté nyilvánítását szorgalmazta. 

Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk: a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsága a Nemzeti Sírkert részévé, így védetté nyilvánította dr. Kempner József, Fischer Mózes Áron és Farkasházi Fischer Dezső síremlékeit a tatai zsidó temetőben. A kezdeményezés Kerti Katalin volt tatai polgármester, a Goldberger Alapítvány vezetőjének érdeme.

Az alapítványi elnök megosztotta honlapunkkal annak a kérelemnek a szövegét, amelyet a védetté nyilvánítás érdekében írt. Ebben többek között az olvasható: azért kezdeményezte a Farkasházi Fischer Mór családjához tartozó személyek (Fischer Mózes Áron kályhagyáros és családtagjai) kerámia sírköveinek védetté nyilvánítását, mert jelentős szerepet játszottak Tata és Magyarország gazdasági és kultúrtörténeti életében. 

Farkasházi Fischer Dezső és felesége síremléke

Farkasházi Fischer Dezső (1827–1914) a herendi porcelángyárat felvirágoztató Farkasházi Fischer Mór fia volt, aki a herendi gyárában dolgozott a Fischer-fiúk egyikeként, majd követte édesapját Tatára, ahol porcelánfestő műhelyt alapítottak a Bercsényi utcai családi házban. Farkasházi Fischer Dezső a helyi zsidó hitközség elöljáróságának megbecsült tagja, több éven keresztül a Chevra Kadisa elnöke volt. Feleségével közös sírkövének felirata így kezdődik: „48-as honvédfőhadnagy, porcelángyáros, munkatársa és utódja nagynevű atyjának, Farkasházi Fischer Móricnak”. 

Fischer Mózes Áron és családtagjai síremléke. Fotók: Kerti Katalin/Goldberger Alapítvány

Ugyancsak védetté nyilvánították dr. Kempner József orvos (1823–1882) síremlékét, akinek nagyapja, Kempner Áron volt az első (névről is ismert) tatai rabbi. Kempner József az orvostudományi egyetem befejezése után azonnal bekapcsolódott a forradalom és szabadságharc küzdelmeibe ezredorvosként. Kerti Katalin az írásában hangsúlyozta: 

a Goldberger Alapítvány felkérésére a Mazsihisz finanszírozásában elkészült szakértői anyag a ma még álló három unikális kerámia fejkő restaurálásának sürgős megkezdését hangsúlyozza (az eredeti hét kerámia síremlékből négy már összetört, eltűnt.)

A felújítást indokolja az is, hogy a tatai Kuny Domokos Múzeumban a tervek szerint 2025-ben Fischer-kiállítást rendeznek, ami aktuálissá teszi a már védettséget élvező Farkasházi Fischer Mór és a családi sírboltban nyugvó családtagjai síremlékének felújítását. A sírköveket nemcsak meg kell tisztítani, hanem olvashatóvá kell tenni a feliratokat és a nemesi címert.

A tatai Goldberger Alapítványt magánszemélyek hozták létre a 2000-es évek elején a helyi és környéki zsidó közösségek történeti, gazdasági, kulturális és hitéleti hagyományainak felkutatására, megőrzésére, a holokauszt helyi eseményeinek dokumentálására, évenkénti megemlékezések megszervezésére. Aktív szerepet játszik a műemléki védettségű tatai zsidó temető fenntartásában, gondozásában.