„Papillon” – lenyűgöző tisztelgés a holokauszt-túlélő és olimpikon Alfred Nakache előtt

Az Oscar-díjra jelölt rövid animációs film, a „Papillon” („Pillangó”) Alfred Nakache, zsidó olimpiai úszó és holokauszt-túlélő életét idézi fel lenyűgöző kék árnyalatokban. Nakache 1915-ben született egy iraki zsidó családban a francia gyarmati Algériában, és úszóbajnokként, majd a 1936-os berlini olimpián versenyzőként írta be nevét a sporttörténelembe.

Nakache tízgyermekes, hagyományos zsidó családban nőtt fel. Rendkívüli tehetsége hamar megmutatkozott: 1931-re már Észak-Afrika úszóbajnoka volt, és a pillangóúszás egyik úttörőjeként tartották számon. A harmincas években rendszeresen szerepelt a francia úszóbajnokságokon, majd a francia válogatott tagjaként részt vett az 1936-os berlini olimpián, ahol a 4×200 méteres gyorsváltóval negyedik helyezést ért el. Pályafutása során számos francia bajnoki címet szerzett, több alkalommal országos rekordokat felállítva.

A német megszállás után feleségével, Paule-lal Toulouse-ba menekült, a Vichy-Franciaország területére, ahol sportstúdiót nyitottak. 1941-ben Nakache világrekordot úszott 200 méteres mellúszásban. Zsidó származása miatt azonban 1943-tól eltiltották a versenyzéstől. Családjával megkíséreltek Spanyolországba szökni a Pireneusokon át, ám kisgyermekük miatt végül visszatértek Toulouse-ba.

1943 novemberében Alfred Nakache-t, feleségét és kislányukat feljelentették, letartóztatták, majd a toulouse-i St. Michel börtönbe zárták. December végén Drancyba deportálták őket, ahol utolsó közös hónapjukat töltötték. 1944 januárjában a 66-os transzporttal Auschwitzba hurcolták őket. A deportáltak többségét – köztük Nakache feleségét és lányát – azonnal meggyilkolták. Alfred Nakache-t kényszermunkára válogatták ki, és túlélte az Auschwitz III–Monowitz tábort.

1945 telén halálmenetben hurcolták tovább, végül Buchenwaldban szabadult fel. A háború után Toulouse-ba tért vissza, ahol megtudta, hogy családját Auschwitzban meggyilkolták. Felépülését követően ismét visszatért az úszáshoz: 1946-ban világrekordot állított fel a 3×100 méteres váltóval, majd részt vett az 1948-as londoni nyári olimpián, az első háború utáni játékokon. Alfred Nakache 1983-ban hunyt el, edzés közben bekövetkezett szívroham következtében.

A film az életének utolsó úszását mutatja be: gyermekkori félelmei legyőzésétől kezdve az olimpiai sikereken át Auschwitz szörnyűségeiig, ahol családját elveszítette, majd a felszabadulás után versenyén át egészen az 1948-as londoni olimpiáig. A 15 perces animáció hűen követi életét, bemutatva szeretetét, gyászát, kitartását és fizikai erejét.

Rendezője, Florence Miailhe, festményekkel animált, folyékony mozgást idéző technikájával kelti életre Nakache történetét.