Omike / 2024. Április 10. / 15:58
Már tizenkét éves korában felfedezték zenei tehetségét, de apja a kereskedői pályára szánta. Zenei tanulmányait a pozsonyi székesegyház karnagyánál kezdte, majd vizsgáit Bécsben tette le. Előbb Pozsonyban orgonistaként működött és zongoraórákat adott. 1897-től Serly Lajos az Óbudai Kisfaludy Színházban alkalmazta karmesterként. Más feladatai mellett a bemutatott darabok „zenei felöltöztetését” végezte el.
Omike / 2024. Március 28. / 10:15
Az első hír az akkor 22 éves zeneakadémiai növendékről 1913 februárjában jelent meg Az Újság-ban. Eszerint a Művészet és Művelődés Magyar Nők Köre hangversenyén „Demény Artúr operaénekes Rubinstein: Egy vén király, Hubay: Szeretném itt hagyni című dalait énekli.”
Omike / 2024. Március 07. / 12:05
Bálint Lajos (1886–1974) műkritikus, dramaturg, író, műfordító, publicista volt. Remek könyvecskét írt róla 2014-ben Horák Magda, a zsidó művészek és az OMIKE kitűnő kutatója („Lulu”, Bálint Lajos élete és munkássága). Sokban támaszkodom az e könyvben leírtakra, ezt dőlt betűs írásmóddal jelezve.
Omike / 2024. Január 02. / 17:58
A 19. század közepén indult el az a folyamat, melynek során a hitközségek vallási közösségekké alakultak át, és korábbi feladataikat részben átvette az állam. Ezzel párhuzamosan jelentek meg azok – a zsidó közösség egy-egy csoportját összefogó – szervezetek, amelyek hol a hitközségekkel szoros kapcsolatban, hol azoktól távolabb, a hitélettől eltérő feladatokat végeztek el.
Omike / 2023. December 05. / 15:27
A zsidótörvények nyomán tömegesen állásvesztésre ítélt zsidó színészek és zenészek az eddig bejutatottakon kívül még kétfajta további menedéket találhattak 1939 után. Az egyiket a különböző, ma civilnek nevezett szervezetek – ideértve a szakszervezetek intézményeit – rendezvényei jelentették, a másikat a magánemberek által, nem egyszer otthon rendezett „estek”.
Omike / 2023. November 22. / 15:39
Nagyon kevés dokumentum, nagyon kevés a helyi sajtóban megjelent hír található arról, hogy a zsidótörvények életbelépése után miként nyújtott menedéket egy-egy vidéki város zsidó közössége a művészeinek. A kevéske adatforrás főként az adott hitközség és más, valamely izraelita egyesület kulturális erőfeszítéseiről vagy a hozzájuk forduló művészek kéréseiről tartalmaz információkat.
Omike / 2023. November 05. / 20:52
„Egy időben […] divatban volt a Hacsek és Sajó szellemes duó, de ketté kellett válniuk, mivel a dicső kettősből csak az egyiket, Herczeg Jenőt vették fel a kamarába, a derék Sajót, vagyis Komlós Vilmost nem. A varieté műsorán ennek ellenére szerepel a Hacsek és Sajó pár, mégpedig a következő megoldással: a színpadon csak Herczeg Jenő látható, ő beszél és Sajó felel – gramofonlemezről!”
Omike / 2023. Október 31. / 14:52
Menedékek: az OMIKE Művészakció és társai 1939-1944/18. rész. Bibó Olga és Sebők Stefi énekesek. Harsányi László írása .
Omike / 2023. Október 04. / 14:10
Az OMIKE sajtócsoportjának, a Szegedi Izraelita Hitközség elnökségéhez küldött, 1940. májusi leveléből.
Omike / 2022. Augusztus 24. / 21:19
Adorján Mária: „A nagy tehetségű énekesnő meleg orgánuma, nemes kultúrája és kitűnő játéka igaz élettel és tiszta művészettel formált eleven alakot Verdi cigányasszonyából.” „Pogány Zsuzsa … tanúságot tett arról, hogy egyike a fiatal nemzedék legkulturáltabb énekesnőinek.”
Omike / 2022. Augusztus 17. / 21:30
Vannak és voltak színészek, akik szinte állandóan színpadon voltak, nem egyszer évtizedeken keresztül, de mindig kis szerepeket játszottak, Ezeknek a színészeknek a neve azután – jó esetben – megbújik egy-egy lexikon lapján. Ilyen, minden bizonnyal nagyszerű színész volt Dózsa István.
Omike / 2022. Augusztus 10. / 17:11
Csalány Béla 1879-ben született Budapesten. Neve a sajtóban először 1912-ben tűnt fel, amikor a Budapesti Hírlap beszámolt a „nagybányai festőkolónia jubiláris képkiállításáról”. Csapó Jenő 1873. júliusában született Kiscell-ben. Tanulmányait Bécsben Kreydernél kezdte, azután Párizsban a Julian Akadémián Bougerea és Lefévre tanítványa volt. Miután hazatért, Budapesten telepedett le.