Omike

Omike / 2023. Március 16. / 19:11

A hazai neológ zsidóság lapja, az Egyenlőség 1938. május 27-én, első oldalán a következő címmel jelent meg: „Elvégeztetett…” A cikk első mondatai: „A zsidójavaslatot megszavazták. A politikai vitának vége."

Omike / 2023. Március 07. / 12:01

Miért is volt szükségük a zsidó művészeknek 1939-től menedékekre? Anélkül, hogy itt és most belebonyolódnék az akkori politika és benne a zsidótörvények történetébe és hatásaik taglalásába, egy intézményről az új sorozat elején feltétlenül írnom kell. Ez pedig a Színészkamara, hivatalos nevén a Színművészeti és Filmművészeti Kamara, amely az első zsidótörvény alapján kezdte meg működését 1939 januárjában.

Omike / 2023. Február 22. / 20:25

A 149 folytatásban 173 művészről írtam hol rövidebb, hol hosszabb beszámolót. Egy-két kivételtől eltekintve mindig tudtam fényképet, fényképeket is közreadni. (Film- és hangfelvételek közlésére jóval ritkábban nyílt lehetőségem.) A válogatásom tehát teljesen szubjektív volt. Csupán azt igyekeztem biztosítani, hogy a Művészakcióban résztvevő minden művészeti ág képviselőiből kerüljenek be néhányan a sorozatba.

Omike / 2023. Február 15. / 13:21

A Budapest Közlöny 1941 februárjában közzétette a Színészkamara felhívását, hogy az abban felsoroltak haladéktalanul küldjék be azokat a személyi lapokat, amelyek kitöltését a zsidótörvény végrehajtási utasítása tette kötelezővé. A névsorban ott volt Zoltán Irén operaénekesnő neve is.

Omike / 2023. Február 08. / 14:02

Az a gyanúm, hogy sokan az olvasóim közül nem tudják, estleg csak sejtik, hogy ki az az „operett buffó”. Nos, ez az a komikus karakter az operettben, akié nem főszerep, akinek a párja a komika, aki énekel, táncol, viccel és mindenképp egyéniség. Ilyen szerepekben játszott Békeffi Róbert

Omike / 2023. Február 01. / 16:50

„Szegedi csodagyermek. A dicsőség bizonyára rövidesen szárnyára veszi a nevét. Ma még gordonkázás közben úgy nézeget, mintha mi mindannyian, akik boldog örömmel és ámulva hallgatjuk, gazdagon terített asztalnál falatoznánk és őt meg nem invitáltuk. A neve Hütter Pál, decemberben lesz hatéves és ez idő szerint több mint 115 darabot játszik gordonkán.”

Omike / 2023. Január 25. / 18:33

Ebben a részben két olyan szobrászt mutatok be a rendelkezésünkre álló csekély mennyiségű adat segítségével, akiknek az életpályája bár különböző volt, de életük befejezése nagyon hasonlóan alakult. Mindketten a holokauszt áldozatai voltak.

Omike / 2023. Január 18. / 14:29

Az OMIKE Művészakcióban 1940 decemberében mutatkozott be egy Mendelssohn-Bartholdy daljátékban, majd 1942 januárjában főszerepet kapott a Szulamit című zenés darabban. Abban az évben végig játszotta ezt a szerepet, majd egy évvel később D’Albert zenedrámájában – Hegyek alján – kapott lehetőséget. De kisebb szerepben ott volt 1942-1943-ban a Goldmark-teremben más színpadi játékokban is, mint például Racine Eszterében.

Omike / 2023. Január 11. / 09:05

Rákosi Szidi színésziskolájában végzett, majd Kaposvárra szerződött. A színházi kritikák jól, de visszafogottan dicsérve fogadták szerepléseit. Jó példa erre, ahogyan a Somogyi Hírlap írt róla 1911 áprilisában: „Igen tehetséges és szorgalmas színészt ismertünk meg László Tivadarban…”. Ezt követően Szeged, majd Pécs és Mohács színpadjai következtek, szintén epizódszerepekkel és kedvező hírlapi kritikákat aratva.

Omike / 2023. Január 04. / 14:23

„Sándor Frigyes intézeti növendék nagyszerű hegedűjátéka ámulatba ejtette a hallgatóságot, amely két ráadást kapott az immár teljesen kész hegedűművésztől, akiről előbb-utóbb megtudtuk, hogy két év múlva immár birtokában lesz a Zeneakadémia művész-tanári oklevelének.”

Omike / 2022. December 21. / 09:20

Hosszú sorozatom e darabja rendhagyó lesz. Nem valamelyik művészt mutatom be, aki menedéket talált 1939 és 1944 között a Goldmark-teremben. Arról írok, hogyan ünnepelték meg a hanukát (chanukát) ott 1939 és 1943 között, az OMIKE Művészakció kereteiben. A szűkösen található információt kibővítem egyetlen kitekintéssel a Művészakción kívüli ünneplésre is.

Omike / 2022. December 16. / 12:56

1908–11-ben Balló Ede és Zemplényi Tivadar növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1911-ben a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek kiállításán találkozhattunk a nevével, azok nevei között, akik a Pesti Hírlap fogalmazása szerint „figyelemreméltó dolgot” állítottak ki.