A Sopronból 78 évvel ezelőtt deportált és meggyilkolt közel kétezer férfira, nőre és gyerekre emlékeztek meg a Soproni Zsidó Temetőben. A város részéről dr. Farkas Ciprián polgármester, a Soproni Zsidó Hitközség részéről Büchler András elnök mondott emlékbeszédet. A SopronMédia beszámolóját olvashatják.
1944. június 29-én csendőrkülönítmények egy gyárépületbe terelték a gettóból a város zsidóságát, majd pár nap múlva a pályaudvarról Auschwitzba szállították őket. Sopron polgármestere emlékező beszédében kiemelte: Sopronból 78 évvel ezelőtt csaknem kétezer magyar zsidó honfitársunkat deportálták Auschwitzba, ahol embertelen körülmények között pusztították el őket.
„Az egykor élő, a város részét képező zsidó közösség tagjai Sopron leghűségesebb polgárai közé tartoztak. Sopron ezt a veszteséget sohasem fogja kiheverni. A városban rendkívül markánsan vannak jelen a zsidó kulturális emlékek, melyeket gondozni és ápolni kell. Ezeket az embereket 78 évvel ezelőtt elpusztította a gyűlölet, de Sopron polgárai szeretve őrzik az ő emléküket. A Soproni Zsidó Hitközségnek nagy szerepe van abban, hogy a helyi zsidó közösség erősödik, gyarapodik, és megéli a kultúráját és vallását” – fogalmazott beszédében dr. Farkas Ciprián.
A megemlékezésen Büchler András, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke beszédében hangsúlyozta: az Auschwitzban történtek legfontosabb tanulsága, hogy a gyűlöletet a lehető leggyorsabban meg kell fogni, hiszen a múltbeli eseményekből láthatjuk, hogy hová vezet az erőszak és az el nem fogadás.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy békében tudjuk együtt élni a világ bármely pontján, függetlenül attól, hogy milyen közösséghez tartozunk. Nagyon fontos, hogy időről időre megemlékezzünk halottainkról és a saját történelmünkről, illetve, hogy a múltbeli eseményekre reflektáljunk. A mai napon arra a 2000 emberre gondolunk, akiket a múltban elhurcoltak, majd meggyilkoltak Auschwitzban. Ezeknek az embereknek nem ez volt a sorsa, hiszen nekik is voltak álmaik, kedvenc receptjük, és barátaik a városban. Arra is emlékezünk, hogy mi történhetett volna ezekkel a polgárokkal, ha a gyűlölet és az erőszak nem végez velük” – fűzte hozzá Büchler András.
Az eseményen Radnóti Zoltán főrabbi is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel.
A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés kavicsait az áldozatok nevét megörökítő falnál.
1944. június 29-én hajnali öt órakor a csendőrkülönítmények felzörgették a gettók lakóit, sorba állították, majd áthajtották őket a Jakobi-féle gyárépületbe, ahonnan július 5-én kiterelték őket a Déli pályaudvarra, ahol már egy vonatszerelvény várta őket. A soproniakon kívül bevagonírozták a Csornáról, Beledről, Kapuvárról behozott zsidókat is, összesen mintegy 3000 embert.