„Ha megszólal itt egy dal, talán ők is újra megszólalnak bennünk”

2025. Május 09. / 15:45


„Ha megszólal itt egy dal, talán ők is újra megszólalnak bennünk”

A Magyar Állami Operaház előtt hatalmas érdeklődés közepette adták át ma délelőtt a holokauszt operaházi áldozataira emlékeztető botlatóköveket. Összesen 17 botlatókövet láthatunk mostantól a lépcsősor előtt, ezek közül 16 kő azoknak a művészeknek, dolgozóknak a nevét őrzi, akiket a vészkorszakban küldtek a halálba, míg egy botlatókövet az ismeretlen áldozatok emlékére helyeztek el. A rendezvényt az Opera és a Mazsihisz szervezte.

A mostani kezdeményezés Gábor Sylvie rendező, játékmester érdeme, akárcsak az a Operaházban 2023 óta látható, „Összetört, elhagyott, meghalt…” című állandó tárlat, amely a dalszínház több mint nyolcvan, a vészkorszak alatt származása miatt elbocsátott, meghurcolt művészének és munkatársának állít emléket.

A ma délelőtti rendezvényen dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és dr. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója mondott beszédet. Dr. Grósz Andor azt mondta: „nyolcvan évvel a világégés után is kötelességünk emlékezni és emlékeztetni. Különösen most, amikor úgy tűnik, hogy a világ egy része elfelejtette a második világháború tanulságait, többek között azt, hogy a gyűlölet mindig antiszemitizmussal kezdődik, de ritkán áll meg ott”. 

Az Operaház előtti botlatóköveken olvasható nevek:

Bartos Miklós operaénekes; Bruckner Anna balettművész; Fekete Gyula hegedművész; Földiák Lipót könyvvezető; Gallai (Goldstein) Zoltán énekkari tag; Hütter Pál csellóművész; Jotischky Leo brácsaművész; Kállai Emil hegedűművész; Keleti Frigyes György fagottművész; Kohlberg Róza operaénekes; Lichtenberg Emil karmester; ifj. Ney Dávid operaénekes; Radó Antal műfordító; Revere Gyula hárfaművész; Rovelli (Rosenfeld) Rezső énekkari tag.

A Mazsihisz elnöke különösen értékesnek nevezte az Operaház kezdeményezését, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen emléket állít elhurcolt és meggyilkolt munkatársainak. Mint fogalmazott: példamutató ez a lépés, hiszen szakít azzal a gyakorlattal, hogy a botlatókövek az áldozatok utolsó lakhelye előtt kerülnek a járdába. 

– Itt azonban egy kiemelkedő közintézmény úgy döntött, hogy saját épülete elé helyezteti el az emlékezés köveit. Ez a gesztus azt az üzenetet közvetíti: a Ház nagyra becsüli a zsidó származású munkatársai hozzájárulását a magyar operakultúrához – hangsúlyozta dr. Grósz Andor.

Az elnök kifejtette: a főváros egyik legprominensebb utcáján, az Andrássy úton elhelyezett emlékkövek minden járókelőnek – hazaiaknak és külföldieknek – felidézhetnek neveket, arcokat, történeteket. 

– Talán gondolatokat is ébresztenek: mi történt akkor? Mi zajlik ma körülöttünk? Merre tart, merre tarthat a világ? – tette fel a kérdéseket. 

Véleménye szerint sokkal több ilyen, és hasonló emlékeztetőre lenne szükség, mert az ötszázezer mártír mindegyike megérdemelné, hogy egykori lakhelye előtt egy botlatókő emlékeztessen arra: itt élt, mielőtt a halálba hurcolták volna. „Ettől azonban még nagyon messze vagyunk, ahogyan messze vagyunk attól is, hogy társadalmunk valóban felismerje, megértse és átérezze azt a pótolhatatlan veszteséget, amit a vészkorszak jelent” – fűzte hozzá.

op.jpgSzinetár Miklós, dr. Grósz Andor, Ókovács Szilveszter

Dr. Grósz Andor megköszönte mindazok munkáját, aki hozzájárult ahhoz, hogy a mártírok emlékét méltón őrizze az emlékezet. Az Operaház részéről köszönetet mondott Ókovács Szilveszternek, Gábor Sylvie-nek, Kákay Istvánnak és Karcag Mártonnak, valamint a Mazsihisz csapatának is. Végül így fogalmazott: 

„szeretném hinni, hogy a zene, amely e falak között született, ma is őrzi azok hangját, akiket elnémított a gyűlölet, és szeretném hinni, hogy amikor megszólal itt egy dal, akkor talán ők is újra megszólalnak bennünk”.

Ókovács Szilveszter főigazgató arra fókuszált a beszédében, hogy a Magyar Állami Operaház különösen fontosnak tartja, hogy méltón emlékezzen egykori tagjaira, akiket származásuk miatt üldöztek és gyilkoltak meg. 

Mint mondta: tudomása szerint Magyarországon eddig a nemzeti dalszínház az egyetlen intézmény, amely megtette a botlatókövek elhelyezésének nemes gesztusát, de remélhetőleg még lesznek olyanok, amelyek csatlakoznak hozzá. Ókovács Szilveszter közölte: mindent meg kell tenni azért, hogy a vészkorszakhoz hasonló rettenet soha többé ne történhessen meg.

op2.jpgA résztevők között Sommer Katalin holokauszt-túlélő és dr. Kunos Péter ügyvezető

A beszédek végén Kállai Ernő, az Operaház első koncertmestere a Schindler listája című film John Williams által írt zenéjének főtémáját adta elő azon a hegedűn, amelyet a hangszer tulajdonosai szerint Franz Kempa hegedűkészítő a dachaui koncentrációs táborban készített. Az esemény után a résztvevők Karczag Márton, az OPERA Emléktár vezetője és Gábor Sylvie kalauzolásával tekinthették meg az említett „Összetört, elhagyott, meghalt…” című állandó kiállítást az Andrássy úti Ybl palota pincéjében.

A rendezvényen megjelent dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezetője; dr. Róna Iván, a Mazsihisz turisztikai igazgatója; Szabó György, a Mazsök elnöke; Szinetár Miklós, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, televíziós- és filmrendező; Rózsa András, a XIV. kerület polgármestere, és ott volt Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke és több elnökségi tagja is. 

Ez utóbbinak azért van különös jelentősége, mert több mint húsz év óta a magyarországi botlatókövek lerakása a Mazsike nevéhez fűződik, az egyesület több száz botlatókövet helyezett el szerte az országban.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Holokauszt
Hírességek találkozása holokauszt túlélőkkel
Zsidó világ
Pészah 2025 / 5785 – Singer Leo Hagada-fordítása