A Szívek Szállodája titkos zsidó története

2016. November 26. / 18:43


A Szívek Szállodája titkos zsidó története

Új epizódokkal bővült tegnap a Netflix sorozat-honlapon Loreley és Rory közös története. Ideje tehát megtudniuk, hogy a Gilmore-lányoknak nem egyszerűen a megálmodójuk, Amy Sherman Palladino zsidó, de maga a sztori is a héber Biblia egyik könyvének átirata. Azé a könyvé, amelyik az első zsidó betérőről szól.


A szemünk előtt egy amerikai kisváros terül el, jellemzően fehér, angolszász, protestáns lakókkal, mereven betartott szokásokkal és szeretetreméltóan konzervatív értékrenddel, amelyet a leglátványosabban Loreley szülei képviselnek, és amely gyakran bosszantja, még gyakrabban pedig szórakoztatja a két igazán modern lányként feltűnő főszereplőt és bennünket. Idáig nem tűnik a helyszín egy echte zsidó paradicsomnak, de csak egy egész kicsit kell mélyebbre pillantanunk, hogy rögtön minden világos legyen.

Amy Sherman Palladino, akinek számos, nem túl sikeres kísérlet után kipattantak a fejéből a Gilmore-lányok és aztán producerként, rendezőként, forgatókönyvíróként működött közre nem annyira mozgalmas, mint inkább szórakoztató kalandjaikban, történetesen tényleg zsidó, vagy ahogy ő mondja, „valami olyasmi”. Édesapja egy bronxi zsidó humorista volt és őt magát zsidónak, vagy „valami olyasminek” nevelték („Hanuka, Dávid-csillagos cuccok és néhány látogatás a zsinagógában”), így is tekint magára. Ezt a „valami ilyesmit”, a zsidóságra utaló jeleket a Szívek szállodájában sem nehéz felfedezni a fehér-protestáns felszín alatt.

Az, hogy ebben a sorozatban állandóan, hevesen gesztikulálva, egymás szavába vágva beszélgetnek, vagy még inkább vitatkoznak, hogy a figyelem jó részét nem a konfliktusok, hanem a zseniálisan kitalált szereplők dialógusai kötik le, hogy minden jelenet a poénra irányul, még nem volna perdöntő. A szituációs komédiák már csak ilyenek és előfordul – ha nem is túl gyakran –, hogy nincsen különösebb közük a zsidókhoz, még akkor sem, ha maga Palladino egyértelműen ahhoz köti a saját stílusát, amit az igazi amerikai zsidó humornak tekint: Woody Allenhez és még inkább Mel Brooks-hoz.

A kínosan vicces, szertartásos, nagy családi vacsorák péntek esténként a szülőkkel szintén nem feltétlenül kell, hogy valamiféle rejtett sábeszra, vagy ilyesmire utaljanak. De.

De a mindannyiunk fülében ott motoszkáló főcímdal (Where you lead, vagyis Amerre vezetsz) már egyértelművé teszi a helyzetet. És szintén nem azért, mert a szerzője, Carole King, születési nevén Carol Joan Klein maga is egy manhattani zsidó tanárnő és egy zsidó tűzoltó gyermeke, hanem azért, amiről a szövege szól.

Maga Carole King tudatta velünk, hogy a szöveg „amerre vezetsz, követlek Téged, bárhová elmegyek, ahová mondod”, közvetlen utalás Ruth könyvére a héber Bibliából.

A történet egy a moábiták földjén élő zsidó család fiainak „vegyesházasságáról” szól: Naomi fiai mindketten moábita lányokat vesznek el, akiket meghódít anyósuk, Naomi kedvessége és hite. Amikor mindketten gyermek nélkül özvegyülnek meg, Ruth elhagyja szülőföldjét, mint egykor Ábrahám és Naomival tart Izraelbe. Hiába próbálja lebeszélni Naomi, hiába kéri, hogy maradjon a maga népével, ő hajthatatlan hitében és szeretetében. Végül így felel anyósának: „ahová Te mész, oda megyek én is, ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és a Te Istened az én Istenem”. Ezek az első zsidó megtérő szavai. Ruth nem tagadta meg moábita menyét, ellenkezőleg, a szeretete, a nyitottsága térítette meg Ruthot zsidónak. Az Írás azt tanítja, hogy ez is egy módja a jámborságnak és talán szebb és hasznosabb is, mint a türelmetlen kirekesztés. A moábita Ruth dédunokája Izrael legnagyobb királya, a zsoltáros Dávid lesz.

„Ahová Te mész, oda megyek én is”, mondja Ruth Naominak. „Bárhová elmegyek, ahová mondod”, mondja Loreley Rorynak: és fordítva. Mindkét történet két egymásra utalt, kényszerűen csonka családot alkotó, egymáshoz tűzön-vízen át ragaszkodó nőről szól: egy fiatalról és egy idősebbről. A Szívek szállodája, ahogy a főcímzene világos bibliai idézete jelzi, a héber Biblia egyik legszebb könyvének kortárs átirata, amelynek legfontosabb témája a minden nehézségen úrrá lehető kölcsönös bizalom és szeretet. Ne feledjék ezt sem, amikor felmennek a netflixre.

Jó mulatást kívánunk az új részekhez!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek