Dr. Grósz Andor: „A világ zsidóságának együttes gyásza ez"

A tegnap este elkezdődött Jom Hazikaron alkalmából a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában rendeztek megemlékezést Izrael állam és budapesti nagykövetsége jóvoltából. Az emlékezők felállva hallgatták meg az Izraelben megszólaló szirénákat, hogy így fejezzék ki tiszteletüket és megbecsülésüket azok iránt, akiket elvesztettünk.

– Október 7-e óta ezek az emléknapok különösen nehezek. Emlékezünk szeretteinkre, nőkre, gyerekekre és férfiakra, akiket meggyilkoltak, elraboltak, felgyújtottak és megkínoztak. Emlékezünk bátor katonáinkra, akik életüket vesztették népünk védelmében. Ők velünk vannak – mindig. Emlékük legyen áldott – olvashatók a Zsidó Állam budapesti nagykövetségének Facebook-oldalán az izraeli külügyminisztérium megemlékező sorai.

A Rummbach-zsinagóga tegnap este fájdalmas, s egyben megható megemlékezés színhelye volt. Az előtérben elhelyezték a hősök – többek között Szenes Hanna – fényképét, és sok-sok gyertyát, amelyeket a rendezvény résztvevői gyújthattak meg. 

Beszédet mondott Moran Birman, Izrael budapesti nagykövethelyettese, valamint dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke is, akinek a beszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük. A megemlékezésen a Mazsihiszt az elnökön kívül dr. Frölich Róbert országos főrabbi, dr. Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke és dr. Darvas István főrabbi képviselte, közreműködött Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora. A hősök és áldozatok emléke legyen áldott!

Dr. Grósz Andor. Fotók: Mazsihisz.hu

„Az ő áldozatuk nélkül ma nem lenne ott Izrael, ahol van"

Ma, amikor együtt rójuk le kegyeletünket a Jom Hazikáron, az Izraelért folytatott harcokban elesettek és a terrorcselekmények áldozatainak emléknapja alkalmából, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, és általában a magyarországi zsidóság nevében szeretném kifejezni mély részvétünket, együttérzésünket és szolidaritásunkat a mártírok családjával és Izrael népével.

A néppel, amely az Állam megalakulása óta, lassan nyolc évtizede, állandó küzdelemre van kényszerítve, és mérhetetlen önfeláldozással harcol a fennmaradásáért, szabadságáért, magáért a létéért.

Ezen a napon nemcsak Izrael gyászol. Az izraeli áldozatok emléke nemcsak Izraelé – közös gyászunk, a világ zsidósága együttes gyásza ez. Gyászolunk mi is, itt Budapesten, és Debrecenben, Miskolcon, Szegeden – bárhol, ahol az országban zsidók élnek. Minden elesett izraeli katona, minden áldozat a mi testvérünk is. A hátramaradt családok bánata a mi bánatunk, fájdalmuk a mi fájdalmunk is. Lerójuk kegyeletünket a közösségen belül imáinkkal, és nyilvánosan is, mint például szerda este, emlékkőavatással a Szenes Hanna parkban.

Emlékezünk, mert tudatában vagyunk, hogy mi, zsidók, Izrael Államot nem ajándékként kaptuk. Tudjuk, hogy milyen példátlan tragédia, mekkora áldozat segítette a zsidó állam létrejöttét. Tudjuk, hogy fennmaradása ma sem magától értetődő. Tudjuk, hogy minden mártír neve mögött egy élet van, egy álom, egy család, amely ma is hiányt szenved.

És tudjuk azt is, hogy az ő áldozatuk nélkül ma nem lenne ott Izrael, ahol van –egy virágzó, modern, élő zsidó állam. Az Állam, amely végső soron a mi közösségünk létének, biztonságának is záloga.

Emlékezünk – mert a múlt, a mártírok áldozata mindannyiunkat erre kötelez. És remélünk – mert népünk jövője erre indít bennünket.

Ma tehát, a Jom Hazikáron alkalmából, ne csak gyászoljunk – hanem ígéretet is tegyünk. Ígérjük meg közösen, hogy őrizzük a nevüket, és őrizzük azt az álmot, amiért éltek – és amiért meghaltak.

Emlékük legyen áldott!  Seihije zihronám livráhá!

dr. Grósz Andor