Lecsapott az ,,Éjféli kalapács": Iránnak nem lesz atomfegyvere

„Elsöprő sikernek" nevezte Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter mai sajtótájékoztatóján az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást. Az „Éjféli  kalapács" (Midnight Hammer) nevű hadművelet a miniszter elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől. Gideon Sza'ár izraeli külügyminister ma este a magyar állami médiának nyilatkozva méltatta Trump elnök döntését.

Washingtoni összegző sajtótájékoztatóján Pete Hegseth hangsúlyozta, hogy az „Éjféli Kalapácsnak"(Midnight Hammer) nevezett átfogó művelet célpontjai között sem az iráni hadsereg, sem iráni civilek nem szerepeltek. Azt is kijelentette, hogy a műveletnek nem egy iráni rezsimváltás kikényszerítése volt a célja, hanem azoknak a fenyegetéseknek a „semlegesítése", amelyek az amerikai nemzetbiztonságot érték az iráni atomprogram miatt. 

Pete Hegseth. Fotó: MTI

Dan Caine, az amerikai egyesített vezérkari tanács főnöke a tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint 

az amerikai légicsapás „rendkívül súlyos károkat és pusztítást" okozott Irán célba vett atomlétesítményeiben, Fordóban, Natanzban és Iszfahánban. 

Pete Hegseth közölte: a bombák és a rakéták a szándékolt célpontokban csapódtak be. A művelet részleteivel kapcsolatban elhangzott, hogy az Egyesült Államok hadserege több mint egy tucat bunkerromboló óriásbombát használt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott légicsapás során, tizenkettőt Fordóra, míg kettőt Natanzra dobtak le. 

Tomahawk-típusú rakéta felépítése

A térségben tartózkodó amerikai tengeralattjárókról több mint két tucat Tomahawk-típusú rakétát indítottak a célpontok felé. Az egész művelet során 75 precíziós bombát vetettek be, és minden becsapódás 25 percen belül történt washingtoni idő szerint este 6 óra 40 perc és 7 óra 5 perc között - mondta a vezérkari főnök.

Az átfogó katonai műveletet az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága irányította, amely a Közel-Kelet térségéért felelős, és abban részt vett a stratégiai parancsnokság, az európai parancsnokság, valamint a kíber- és űrhadviselésért felelős parancsnokság is - részletezte Dan Caine. 

Pete Hegseth miniszter elmondta, hogy a katonai művelet előkészítése heteken keresztül tartott. Dan Caine, vezérkari főnök azt közölte, hogy a légicsapást a legmagasabb titkosítással tervezték, és arról „nagyon kevesen tudtak Washingtonban". A katonai vezető arról is beszámolt, azt valószínűsítik, hogy 

az iráni haderő „nem látta" az amerikai repülőgépeket, ugyanis egyáltalán nem reagált annak megjelenésére, sem az iráni légvédelem, sem a légierő nem indított ellentámadást. 

Az amerikai katonai vezetés értékelése szerint az Éjféli Kalapács művelet az Egyesült Államok hadtörténetének legnagyobb méretű olyan légi művelete volt, amelyben B-2-es bombázók vettek részt, valamint a lopakodó technológiát alkalmazó bombázók történetének második leghosszabb missziója volt. 

B-2-es bombázó és a fegyverarzenálja. Fotó: Federation of American Scientist

Nyilvánosságra hozták a B-2-esek útvonalát, amiből kiderül, hogy azok a Földközi-tenger térsége fölött, Jordánia és Irak légtere felől közelítették meg az iráni célpontokat. A bevetés helyére az óriásbombázók leszállás nélkül, 18 óra repülés után értek el, több légi üzemanyag-utántöltést követően. 

Pete Hegseth a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem kíván háborúba bocsátkozni, és békét akar, de világossá tette, hogy, amennyiben Irán megtorlást hajt végre, akkor az arra adott amerikai válasz sokkal erőteljesebb lesz. Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy az amerikai kongresszus vezetését közvetlenül a katonai művelet sikeres lebonyolítása után tájékoztatta az adminisztráció.

Gideon Sza'ár: Trump elnököt nagyon megdicsérném ezért a bátor döntésért

Az izraeli külügyminiszter szerint bátor lépés volt az amerikai légierő vasárnap hajnali támadása iráni nukleáris célpontok ellen. Gideon Sza'ár az M1-nek adott interjúban elmondta, hogy Izrael elkötelezett a gázai helyzet megoldásában, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok hazahozatalában, és kész tovább bővíteni kapcsolatait Magyarországgal. 

„Trump elnököt nagyon megdicsérném ezért a bátor döntésért, nem hiába nevezhetjük őt a szabad világ vezetőjének. Irán olyan ország, amely terroreszközökkel él Európa területén is, bizonytalanságot kelt a Közel-Keleten és egy szélsőséges rezsim vezeti. Ha atomfegyverük lenne, ez nagyon veszélyes lenne nemcsak Izraelnek, hanem a teljes régiónak, mert ahhoz vezethetne, hogy nukleáris verseny induljon a Közel-Keleten. Az atomfegyver eljutna a terrorállamokhoz és -szervezetekhez, mint amilyen például a Hezbollah Libanonban vagy a jemeni hutik" - mondta Gideon Sza'ár. 

Az izraeli diplomácia vezetője felidézte: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kijelentette, hogy Irán atomprogramja nem felel meg a békés célú felhasználás feltételeinek, ám az irániak kigúnyolták ezeket a következtetéseket, és minden további nélkül nyitottak egy új létesítményt.  A közmédia felvetésére válaszolva, miszerint Iránban több száz halálos áldozatot követelt már a háború, a külügyminiszter azt mondta: 

amíg Izrael az iráni nukleáris program létesítményeit, rakétakilövő egységeket, továbbá katonai létesítményeket támad, addig az irániak folyamatosan és szándékosan civil célpontokat céloznak. 

„Ez háborús bűncselekmény, ami nem megengedhető. Voltak halálos áldozataink, mindegyikük civil, ugyanakkor a légvédelmünk segítségével meg tudtuk akadályozni, hogy több halálos áldozat legyen. Tíz nappal ezelőtt, amikor a műveletet megkezdtük, tudtuk, hogy lesznek halálos áldozatok, de ha tovább késlekedtünk volna és Irán atombombát fejleszt ki, az sokkal nagyobb veszélyt jelentett volna az államunkra. Irán kijelentette, hogy elpusztítja Izraelt, ezért nincs más lehetőségünk, mint cselekedni" - fejtette ki a politikus. 

Az izraeli külügyminiszter szerint országa jól halad terve végrehajtásában, de még nem végeztek, vasárnap is folytatják. Hozzátette: előrehaladásuk jelentős. Hangsúlyozta, hogy nem az iráni emberekkel van konfliktusuk, a jelenlegi teheráni rezsim az, amelyik fel akarja számolni Izraelt. Ennek érdekében vesznek részt a Hamász és a Hezbollah képzésében, biztosítanak anyagi forrásokat számukra, és ezért szerettek volna atomfegyvereket is. 

„Egy fanatikus rezsimről beszélünk, amely már az Egyesült Államokkal szemben is fenyegetőleg lép fel. Remélem, hogy józan belátásra térnek, de vannak kétségeim" - jegyezte meg. 

A gázai helyzettel kapcsolatos kérdésre Gideon Sza'ár azt mondta, Izrael igent mondott Steve Witkoff amerikai különmegbízott javaslatára, amely a túszkérdés rendezésére és a tűzszünetre vonatkozik. Hozzáfűzte: nehéz egyoldalúan lépéseket tenni, hiszen a Hamász még csak nem is válaszolt a felvetésre. 

„A Hamász felel ezért a háborúért, a szenvedésekért, amelyek az izraelieket és a palesztinokat egyaránt érintik. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek által kezdeményezett humanitárius segítséget lehetővé tegyük ezen a területen, ám a Hamász akadályoz bennünket ebben. Fenyegeti az embereket, hogy ne fogadják el a segítséget, akadályozza a folyamatot és megpróbál pénzt termelni a segélyekből, hogy a háborúját tudja finanszírozni. Céljainkat nem adjuk fel Gázában, ezeket szeretnénk politikai úton megvalósítani, de ha ez nem lehetséges, akkor katonai műveletek segítségével" - fejtette ki. 

 A Hamász fogságában lévő izraeli túszok kérdésében arról beszélt a külügyminiszter, hogy csak múlt éjjel három halott túsz holtteste tért vissza Izraelbe az Izraeli Védelmi Erők speciális művelete keretében.

 „Összességében még ötven túszunk van a Gázai övezetben és becsléseink szerint húszan élnek közülük. Mindenkit haza akarunk hozni, az élőket és a holttesteket is, az ezt célzó különleges műveleteinkben katonáink az életüket kockáztatják. Fontos, hogy a holttestektől méltó módon lehessen végső búcsút venni Izraelben és elkötelezettek vagyunk a családok, a hozzátartozók irányába" - mondta. 

 Gideon Sza'ár az interjúban elmondta, hogy Izrael egy Hamász utáni időszakban békés együttélésre törekszik a Gázai övezetben. „Számunkra mindegy, kivel kell együttműködnünk, csak egy olyan fél legyen, amely nem vesz részt terrorcselekményekben. Biztonságot akarunk garantálni ezen a területen a háború után is, de civil szempontból nem akarunk befolyást gyakorolni az emberek életére". 

 Az izraeli diplomácia vezetője az interjúban a Magyarországgal folytatott kapcsolatokról is beszélt. Mint fogalmazott, Magyarország Izrael nagy barátja, "olyan ország, amely a külpolitikájában erkölcsi mércét állít fel, és ez meglehetősen ritka a nemzetközi kapcsolatokban". Hozzátette: 

Magyarország nagyon erkölcsösen járt el akkor, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a korábbi védelmi miniszter ellen. 

„Fontos, hogy Magyarország a jót és a rosszat meg tudja különböztetni egymástól, nagyra becsülöm a magyarok barátságát. Sokat beszélek Szijjártó Péter barátommal, számos együttműködésben veszünk részt, és szeretnénk a kétoldalú kapcsolatokat tovább erősíteni. Reményeim szerint hamarosan visszatérek Magyarországra egy gazdasági delegáció élén" - mondta végül Gideon Sza'ár az M1-nek adott interjúban.

(MTI)

Borítókép: TWZ.org