Eltűnt hívek, avagy sokan a tiltakozásukat fejezhették ki a népszámláláson

2023. Október 19. / 10:15


Eltűnt hívek, avagy sokan a tiltakozásukat fejezhették ki a népszámláláson

– Igen valószínű, hogy a válaszukat megtagadók körében jelentősnek mondható azok aránya, akik tiltakozásból nem válaszoltak. Az emberek sokasága tartja magát vallásosnak, de a hivatalos egyházával nem ért egyet. A válasz megtagadásával pedig a saját egyházát akarta figyelmeztetni, büntetni, megfedni – mondta Gábor György, az OR-ZSE professzora arra a kérdésre, hogy a népszámláláson sokan miért nem nyilatkoztak a vallásukról.

– Kevésbé a szekularizmus oka a magukat vallásosnak mondók drámai csökkenésének. A magyar társadalom nem vallástalan, a választékkal van a gond, elsősorban hitelességi – összegezte meglátásait Dobszay János vallásszociológus, a HVG vezető szerkesztője azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) szervezett Az eltűnt hívek nyomában címmel.  

A tanácskozáson zsidó és keresztény felekekezetek, valamint a tudomány képviselői, hogy átbeszéljék, meglepők-e egyáltalán a napvilágra került népszámlálási vallásossági adatok, és mit üzenhetnek.

A Hírklikk.hu portál tudósítása szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a magukat valamilyen felekezethez besorolók számának jelentős csökkenése önmagában nem meglepő. Bár talán csökkenhetett volna kevésbé, ez a fogyás mégis az európai trendekbe illeszkedik. Szembeötlő azonban a nem válaszolók magas aránya. Csaknem 40 százalék tett így, pedig már az előző, 2021-es népszámlálás 27 százalékát is sokallották a kutatók.

Kovács András szociológus, a CEU tanára a zsidó közösségre térve elmondta, hogy hazánkban mintegy százezerre tehető a magukat zsidóknak tartók aránya. Hogy ebből már 2011-ben is csak tízezren vallották meg hovatartozásukat a népszámláláson, ahhoz képest elenyésző, hogy még ez a szám is csökkent 2022-re. 

A zsidóság számára azonban érzékeny kérdés az, hogy identitásukat megvallják, amire az állami megkérdezések alkalmával a népszámláláson túl az egy százalékos adófelajánlásokkor lehet még mód. A zsidóságot más kérdések is gyötrik, mint a történeti keresztény felekezeteket. 

Avagy sokkal súlyosabban csapódik le körükben az elöregedés jelensége, sokkal erőteljesebben érezteti hatását az elvándorlás és a vegyes házasságok kérdése. Kovács András szerint ma már a zsidó polgárok 70 százaléka él vegyes házasságokban, míg korábban „csak” 50 százalékos volt ez az arány.

Schweitzer Gábor jogász, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint nem lehet szentírási magyarázattal delegitimálni a népszámlálást, mert az igaz, hogy erőfitogtatásra rossz felhasználni, de létezett a szentély korában a fél sékel adásának hagyománya, amely egyszerre volt adó és népszámlálás is. 

A jogász felvetette azt is, hogy talán külön rá kellene kérdezni a vallásra és az egyházra, mert akkor plasztikusabb képet kapnánk, és kiderülne, hogy valóban az intézményes egyházzal szembeni fenntartások állnak-e a csökkenések vagy a nem válaszolások mögött.

Gábor György: A válasz megtagadásával sokan a saját egyházukat figyelmeztették

A rendezvény szervezője Gábor György, az OR-ZSE professzora volt, aki a portálnak azt nyilatkozta:

– Ezek az adatok két irányban gondolhatók tovább. Egyfelől közösen kell elemezni, felekezetközötti módon és a tudományos világ képviselőit is bevonva. Feltételezésem szerint ugyanis vannak olyan általános tendenciák, amelyek kivétel nélkül vonatkoztathatók Magyarország úgynevezett bevett egyházaira. A számok másik vonulata pedig az, amellyel az egyes felekezeteknek saját maguknak kell számot vetniük, hogy az eredményességük vagy eredménytelenségük, sikerük vagy kudarcaik köszönnek-e vissza az adatokból a saját különös összefüggéseikre koncentrálva.

A professzor úgy vélte: „nincs visszaesés a vallásosak számában. Nincs kevesebb vallásos ember, hanem egy folyamatos átstrukturálódás van. Ez a vallások történetében nem egyedi jelenség. 

Amikor lezajlott a reformáció, akkor sem lett kevesebb vallásos ember, csak számos katolikus később egy protestáns felekezethez csatlakozott. Ma is ez történik. A nagy egyházak lassan bürokratikus trösztökként kezdenek működni, erős kapcsolatokat kiépítve az állammal – ez Magyarországra abszolút igaz. 

Ebben a folyamatban azonban az egyes személy egyéni problémái kikerülnek a figyelem középpontjából. Ez hozhatja helyzetbe a kisegyházakat, a kisebb felekezeteket, amelyek sokkal dinamikusabbak, és jobban tudnak koncentrálni az egyes személyekre".

Gábor György kifejtette: „Igen valószínű, hogy a válaszukat megtagadók körében jelentősnek mondható azok aránya, akik tiltakozásból nem válaszoltak. Az emberek sokasága tartja magát vallásosnak, de a hivatalos egyházával nem ért egyet. A válasz megtagadásával pedig a saját egyházát akarta figyelmeztetni, büntetni, megfedni – itt a megfelelő ige kiválasztandó. 

Jelezvén azt, hogy én hívő ember vagyok valamilyen módon, a magam módján, de az egyházzal, ezzel a struktúrával, ezzel az officiális szervezettel és ennek a működésével nem értek egyet. Egészen biztos, hogy Magyarországon a legtöbb nagy egyház esetében számottevő ezen polgárok köre

Ezzel szemben milyen érdekes jelenség az, hogy az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséghez pedig a hivatalos tagságánál sokkal többen vallották odatartozónak magukat, hogy ezzel is kifejezzék szimpátiájukat megtámadottságuk és hitelességük miatt".

A Hírklikk.hu cikke teljes terjedelmében itt olvasható.

(Címlapkép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Fotó: Huszár Dávid – Népszava)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Gyönyörű szukkoti életképek Jeruzsálemből
Zsidó világ
Ábrahám, mint nem zsidó nő és a közelgő megváltás