Simon Forman (1552–1611) különös figura volt az Erzsébet-kori Londonban: orvos, asztrológus és mágus. Bár nem volt hivatalos végzettsége, orvosként praktizált, gyógyfüveket használt, csillagállásokat vizsgált, és mágikus rituálékat végzett – mindezt abban a korban, amikor még maga I. Erzsébet királynő is tartott udvari asztrológust.
Forman élete során sokszor összeütközésbe került a hivatalos orvosi testülettel, többször börtönbe is került. Mégis, a köznéptől a főurakig számos ember kereste fel tanácsért – különösen a pestisjárvány idején vált híressé, amikor a városban maradva több beteget is meggyógyított.
Simon Forman és nagyszerű műve, a „Liber de Arte Memorativa”, amely ma az Izraeli Nemzeti Könyvtár gyűjteményének része.
1600-ban, hírneve csúcsán alkotta meg legkülönösebb művét: Liber de Arte Memorativa (Az emlékezés művészetének könyve) címmel. A latin nyelvű, gazdagon illusztrált, több mint 50 cm magas kézirat az Ars Notoria egy változata – egy középkori mágikus szöveg, amely azt ígérte, hogy megfelelő imák, képi jegyek (notae) és holdállások betartásával a gyakorlója minden tudás birtokába juthat. A hét szabad művészet – grammatika, logika, retorika, aritmetika, geometria, zene és csillagászat – mély ismerete volt a cél.
A könyv lapjain misztikus szövegek olvashatók, ismeretlen angyali nevekkel, körkörösen elrendezett mintákban, valamint olyan imák, mint a „Lux Mundi” („A világosság fénye”) – melyek révén a felhasználó isteni bölcsességhez juthatott volna. Bár Forman keresztény mágusként tekintett önmagára, mások, köztük Aquinói Szent Tamás is, démoni eredetűnek tartották ezt a gyakorlatot.
A könyv címválasztása megtévesztő: a „memória művészete” valójában egy másik, nem mágikus technikát jelöl. Ennek ellenére Forman kézirata nem egyedi ebben az elnevezésben.
Forman kézirata élete után különvált hagyatékától. A 18. században egy George Wrighte nevű angol úriember könyvtárában bukkant fel, majd évszázadokkal később, a 20. század elején Abraham Shalom Yahuda amerikai orientalista vásárolta meg egy londoni aukción. Yahuda szefárd zsidó tudós, orientalista és szenvedélyes gyűjtő volt, aki Spanyolországtól Németországon át Palesztináig bejárta a világot kéziratok után kutatva.
Yahuda gyűjteménye – több ezer ritka könyv, kézirat és levél – az egyik legértékesebb magánkézirattár volt a világon. Halála előtt Yahuda végrendeletileg az Izraeli Nemzeti Könyvtárra (akkor még: Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtár) hagyta teljes gyűjteményét. A gyűjtemény – benne a Liber de Arte Memorativa – csak 1967-ben érkezett meg végleg Jeruzsálembe.
Bár a könyv a Nemzeti Könyvtár gyűjteményének része, jelenleg egy különleges kiállításon tekinthető meg: az Izrael Múzeumban, Jeruzsálemben, ahol a Lucid Dreams (Tiszta álmok) című tárlat részeként szerepel. A kiállítás a spirituális látomások, a misztika és az emberi tudat határainak ábrázolására fókuszál – így Forman varázskönyve tökéletesen illeszkedik a koncepcióba.
Az Izrael Múzeum a Jeruzsálem nyugati részén, a Knesszet közelében található, míg az Izraeli Nemzeti Könyvtár új, korszerű épülete 2023 óta a Givat Ram campuson működik. A két intézmény szinte egymás szomszédságában helyezkedik el – így a kézirat valóban csak „átment az úton”, hogy most a nagyközönség is megcsodálhassa.
A könyv jelenleg restaurált, lapjait digitálisan is elérhetővé tették a könyvtár honlapján, így a világ bármely pontjáról megtekinthető.
Különösen érdekes, hogy egy ilyen kézirat, amely mágikus úton ígér teljes tudást, épp Jeruzsálemben talált végső otthonra. A város, amely a három monoteista vallás szellemi központja, most egy olyan művet őriz, amely a tudás megszerzését isteni nevek, geometrikus ábrák és asztrológiai ciklusok segítségével próbálja elérni.
A kézirat kapcsolódik a zsidó misztikához is: kutatók felfedezték, hogy egyes elemei rokoníthatók a Ma’aseh Merkavá hagyományával – egy ősi zsidó misztikus irányzattal, amely az isteni trónus látomásán és az angyali világ megismerésén alapult. Ugyanezt a célt szolgálták a Sar Torah-szövegek is, amelyek az emlékezet és a tudás fejlesztésére irányultak. Így a könyv Jeruzsálemben nemcsak fizikai, de szellemi otthonra is lelt.
Simon Forman neve ma már nemcsak különös praktikái miatt ismert. Ő volt az egyik első ember, aki írásban rögzítette benyomásait Shakespeare színpadi műveiről. Naplói – tele álomleírásokkal, varázslatokkal és pikáns részletekkel – az oxfordi Bodleian Könyvtárban találhatók. Forman állítólag megjósolta előre a halálát: 1611-ben, egy csütörtöki napon, a Temzén hajózva esett össze. A legenda szerint halála után heves vihar tört ki.
A Liber de Arte Memorativa teljes egészében elérhető az Izraeli Nemzeti Könyvtár weboldalán, ITT. A kiállítás az Izrael Múzeumban 2025 októberéig látogatható.
Címlapkép: London a 17. század elején, John Vischer által 1830 körül reprodukált metszet alapján
A The Librarians cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
.png)
