Pedig nem is volt zsidó. Mindössze a világ legnagyobb tudósainak egyike mert lenni nő és „piszkos idegen” létére. Ez elég is volt a Dreyfus-ügy környékén ahhoz, hogy a francia szélsőjobboldal zsidónak tekintse és Nobel-díja ellenére se vegyék fel a Francia Akadémiára. Oda nem is jutott be soha, viszont elnyert még ezután egy másik Nobel-díjat.
Varsóban született 1867-ben, az orosz uralom ellen harcoló lengyel hazafiak leszármazottjaként, akik súlyos árat fizettek bátorságukért: komolyan elszegényedtek.
A feltűnően szorgalmas és tehetséges lány már huszonévesen elhagyta a hazáját, Franciaországban tanult és dolgozott egész életében.
A radioaktivitás jelenségének úttörő kutatója volt, a periódusos rendszer két elemének felfedezője (a rádiumé és a hazájáról, Lengyelországról elnevezett polóniumé) a Párizsi Egyetem első női professzora, az első nő, aki Nobel-díjat kapott, az első ember és az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat is kapott, az egyetlen ember máig, aki két különböző tudományterületen (fizika és kémia) kapott Nobel-díjat.
A Francia Akadémia azonban nem bizonyult ennyire nyitottnak személyére, csak Curie egyik tanítványa léphetett be nőként tagjainak sorába hosszú évtizedekkel később, 1962-ben.
Öt évvel a Dreyfus-ügy lezárulta és férje, Pierre Curie halála után, 1911-ben került napvilágra, hogy Marie Curie viszonyt folytatott egy nála öt évvel fiatalabb, nős kollégájával: a bulvársajtó hecckampányában családromboló, ateista idegenként (lengyelként) jelent meg és az ilyenekről, a hagyományos értékek rombolóiról, a piszkos idegenekről köztudomású, hogy eleve és szükségszerűen zsidók is, így is tudta a köz és írták némely sajtótermékek. Pedig különben nem volt az.
Curie lánya később megjegyezte, hogy mindez csak belföldön volt probléma, a koszos idegen rögtön nagy francia tudóssá léphetett elő, ha külföldön szerzett elismerést hazájának. Például a következő, a második Nobel-díjával még a botrány évében.
És mindebből két tanulság is adódik, egy a zsidók, egy pedig az antiszemiták számára: az utóbbiak kénytelenek lesznek tudomásul venni, hogy nem mindenki zsidó, aki nő létére nem átall kivételes, páratlan zseni lenni és nem is tagadja le, akinek ráadásul még saját érzelmei is vannak és még a saját világnézethez is veszi magának a bátorságot. Nekünk, zsidóknak meg azt kell szomorúan tudomásul vennünk, hogy nem minden bátor és vonzó lángelme zsidó. Sajnos.
Mindenkinek van egy éve rá, hogy megeméssze a helyzetet, mert mához egy évre kerek évfordulót ünneplünk: 2017 november 7-én van Marie Curie Sklodowska születésének 150. évfordulója.
