Együttműködési megállapodás a Rabbiképző a Kaposvári Egyetem között

2016. Szeptember 15. / 12:06


Együttműködési megállapodás a Rabbiképző a Kaposvári Egyetem között

Sonline / K. G.


Ünnepélyes keretek között írt alá együttműködési megállapodást a Kaposvári Egyetem vezetése az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemével annak keretében, hogy a Rippl-Rónai Művészeti Kar ettől a félévtől elindította új kurzusát a magyarországi zsidó kultúráról és művészetről. Az összefogás egyedülálló Közép-Kelet-Európa oktatási rendszerében.


Az első hasonló jellegű felkérés, amellyel egy nem hittudományi egyetem kereste meg őket, mondta Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora, aki hangsúlyozta, ezentúl példaértékű módon kaphatnak objektív tájékoztatást a hallgatók az európai és magyar zsidóság történetéről és kultúrájáról.

Karuk kezdeményezte a kurzust, mutatott rá Hatos Pál, a Rippl-Rónai Művészeti Kar dékánja, mert a felelős értelmiségivé váláshoz hozzátartozik a tájékozottság. A zsidó és a magyar művészet az évszázadok során kölcsönösen gazdagította egymást, az egyetemes zsidó művészet átszövi a magyart. A kísérleti képzés a művészeti kar hallgatói számára nyitott, és lehetőséget ad arra, hogy nemzetközileg is elismert oktatók és szakemberek tanítsanak a témában Kaposváron.

A közös gondolkodás egyre inkább felértékelődik a mai világban, mert együttélésre vagyunk ítélve egy bonyolult nemzetközi helyzetben, emelte ki Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora. A művészeti kar hallgatói az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem támogatásával gazdagodhatnak művészi önkifejezésükben, legyen szó akár fotóról, vagy színjátszásról.

A középkortól máig tart az együttélés, és bár a holokauszt tragédiájára örökké emlékezni kell, mégis marad az optimizmus, hogy sok évszázad messzeségéből minden újrateremthető, mondta a megnyitón Schőner Alfréd. Felidézte, hogy valaha Kaposváron állt Magyarország legszebb zsinagógája, ahová ezer ember fért be. A szocializmusban állami tulajdonba került, majd miután a közelben lakótelepet építettek, középen meghasadt az épület. Ezért 1980-ban a honvédség felrobbantotta a zsinagógát, emlékezett. Az épület ékessége egy 2,5 méteres két bronz kőtábla volt, a jobb oldalin az ember és Isten közötti egységről szóló, a bal oldalin az ember és ember közötti kapcsolatokat szabályozó szöveg volt. A robbanás után a jobb oldali épen maradt, csak a bal hullott darabokra. A kőtáblák már nem építhetők újjá, de az emberi kapcsolatok igen, vonta le a tanulságot.

Repa Imre egyetemi tanár is felszólalt a megnyitón, aki szerint a mai világpolitikai helyzetben vissza kell találni a gyökereinkhez. Az egyetem kulturális kisugárzása középszerű marad, ha nem ismerjük a múltat, és az oktatók felelőssége, hogy olyan generációk növekedjenek fel, akik tudják, mi az a holokauszt. Ha a származásunkkal tisztában vagyunk, az segít megállni a helyünket a mindennapokban is, tette hozzá Repa Imre.

Az együttműködési megállapodást Szávai Ferenc és Schőner Alfréd rektorok, valamint Borbás Zoltán kancellár írták alá Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójának jelenlétében. Az eseményt Schőner Alfréd előadása követte az együttélés örökségéről.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
Bizonyítékot találtak Izraelben az „Armageddon” csatára
Kultúra
Gyermekrajz kiállítás a Rumbachban
2025. Március 17. / 16:48

Gyermekrajz kiállítás a Rumbachban