Hideg krematórium: új kiadásban Debreczeni József naplóregénye a Soáról

Az 1944-ben Auschwitzba hurcolt Debreczeni József költő-újságíró (1905-1978) naplóregénye, a Hideg krematórium 2024-ben tizenöt nyelven válik elérhetővé, hogy végre elfoglalhassa méltó helyét a holokausztirodalom nagy művei között. A magyar kiadást a Jelenkor Kiadó jelentette meg. A művet Karl Ove Knausgård norvég regényíró így jellemezte: „Egy szemtanú rendkívül erőteljes és mélységesen humánus beszámolója a táborok borzalmairól".

„Primo Levi művét leszámítva nem ismerek olyan erős tényirodalmi könyvet a holokausztról, mint Debreczenié. Kimért, mégsem távolságtartó szöveg. A puszta tény, hogy létezik: ez önmagában reményt ad" – írta Röhrig Géza az először 1950-ben kiadott Hideg krematórium című naplóregényről.

Míg  Karl Ove Knausgård így foglalta össze a művet: „Egy szemtanú rendkívül erőteljes és mélységesen humánus beszámolója a táborok borzalmairól. Debreczeni érzékletesen írja le, mi mindent látott és tapasztalt fogsága idején, nemcsak a történelem egy általános eseményével szembesítve olvasóját, hanem a nagyon is sajátos, konkrét, pusztító valósággal – azzal a pokollal, ami maga volt a holokauszt".

1944-ben Debreczeni József költő-újságírót Auschwitzba hurcolták. Megannyi deportált társával ellentétben nem a gázkamrába, hanem kényszermunkára küldték. Egy éven át raboskodott a gross-roseni láger különböző altáboraiban, míg végül a hideg krematóriumnak nevezett lágerkórházba került. Csodával határos módon átvészelte a hosszú hónapokat, túlélte az embertelen körülményeket és a mindennapos kínzást, szabadulását követően pedig papírra vetette a „Lágerországban" szerzett tapasztalatait. Debreczeni naplóregénye kíméletlenül, tárgyilagosan számol be a tábori élet borzalmairól. 

A könyv ebben az évben 15 nyelven válik elérhetővé, hogy végre elfoglalhassa méltó helyét a holokausztirodalom nagy művei között. A regényhez Jonathan Freeland brit újságíró írt utószót.

Forrás: Jelenkor Kiadó. Címlapkép: Könyvesmagazin.hu