Szabad-e fára mászni szombaton?

Egy külföldi internetes fórumon valaki feltette a kérdést: milyen meghökkentő, furcsa vagy elgondolkoztató zsidó történeteket ismernek az emberek? Számos izgalmas válasz érkezett, többek között a sábáti tilalmakhoz kapcsolódó különös esetekről is.

Az egyik ilyen szabály a fáramászás tilalmával kapcsolatos. Szombaton ugyanis tilos fára mászni. De mi történik, ha valaki mégis megteszi? Ha valaki anélkül mászik fel egy fára, hogy tudná, hogy ez tilos, akkor amint tudomására jut a szabály, le kell másznia. Ám ha tudatosan szegi meg a tilalmat, akkor a sábát hátralévő részében fent kell maradnia a fán.

Mi rejlik e szigorú rendelkezés mögött? Az Eruvin traktátus (100a) említi, hogy a fáramászás sábátkor azért tiltott, mert fennáll a veszélye, hogy az ember letör egy ágat, ezzel pedig megszegi a sábáti aratási tilalmat (kotzer). A bölcsek ezt kiterjesztették, és sábátkor általánosan megtiltották a fák bármilyen módon történő használatát, például még azt is, hogy valaki a kabátját egy faágra akassza.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a bambusszal vagy a fűvel? A Gemara szerint sábátkor füvön járni megengedett, mert amikor ezt tesszük, nem áll szándékunkban letépni vagy leválasztani semmit a földről. Az elővigyázatosság elve azonban itt is érvényesül: a hosszabb fűszálakat vagy sűrű növényzetet célszerű elkerülni, hogy még véletlenül se történjen szombati szabályszegés.

Ez a szabály jól példázza a Talmud mélyreható és olykor szokatlan jogi logikáját. A zsidó hagyomány a legapróbb részletekig kidolgozott szabályrendszert alkot, amely nemcsak az emberi cselekedeteket, hanem az azok mögött meghúzódó szándékokat is figyelembe veszi. Bár elsőre meghökkentőnek tűnhet, valójában egy mélyebb filozófiát tükröz: a sábát különleges időszak, amelyben az embernek vissza kell fognia hétköznapi tevékenységeit, hogy teljes figyelmét a spiritualitásra és a pihenésre fordíthassa.

Zucker-Kertész Lilla