Olvassunk minél több izraeli szépirodalmat – magyarul is!

Az izraeli irodalomról sokaknak Ámosz Oz és David Grossman, míg a magyar származásúak közül Efráim Kishon neve ugrik be, pedig a kortárs izraeli irodalom ennél sokkal gazdagabb. Szerencsére éppen azzal a céllal fogott össze az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) és Izrael budapesti nagykövetsége, hogy a színes, sokrétű izraeli kortárs irodalmat népszerűsítse Magyarországon. Beszélgetés Bartha Anitával és Ledniczky Líviával.

– Többféle módon próbáljuk felkelteni a magyar olvasók érdeklődését az izraeli kortárs irodalom iránt, legyen az akár friss fordítás vagy egyes művek újrafordítása, s természetesen nyitottak vagyunk a kiadások támogatására is – kezdi a beszélgetést Ledniczky Lívia, a budapesti Izraeli Kulturális Intézet programigazgatója. 

Ledniczky Lívia, az IKI programigazgatója

Elmondása szerint egyik legnagyobb büszkeségük a Bálint Ház és a Lauder iskola közös projektjeként megvalósuló, Komoróczy Szonja által szerkesztett Szipurka könyvek sorozat, amelynek keretében zsidó meséket jelentetnek meg magyarul. Az eddig kilenc részből álló sorozat kiadását támogatja az IKI és Izrael budapesti nagykövetsége is. 

– Idén két izraeli kortárs szerző meséje jelent meg a Szipurka-sorozatban – folytatja a programigazgató –, az egyik Etgar Kerettől Az icipici királyság című mű, a másik pedig Ehud Ben-Ezer meséje, a Dudu fafel. Az előbbit Pásti Nóra, az utóbbi kötetet pedig Horváth Anna, vagyis művésznevén Annabies rajzai illusztrálják. A Dudu fafel annyira friss, hogy éppen Jom Háácmáut ünnepére jött ki a nyomdából.

Ledniczky Lívia szerint az említett Szipurka-könyvek nemcsak amiatt izgalmasak, mert igen jók az írások és a rajzok, hanem azért is, mert minden kötet végén találhatók játékos kérdések és feladatok a kicsik számára.

– A Szipurka-sorozat sikerén felbuzdulva azzal az ötlettel kerestük meg a Pagony Kiadót, hogy jó volna megjelentetni egy átfogó zsidó mesegyűjteményt sok-sok izraeli kortárs szerzővel – mondja a programigazgató.

Bartha Anita, az izraeli magyar nagykövetség munkatársa úgy véli, hogy az izraeli irodalom külföldi terjesztésében nagy nehézséget okoz a fordító személye, hiszen meglehetősen kevesen vannak olyanok, akik a modern héberből irodalmi minőségben fordítanak magyar nyelvre.

– Ezen a területen nélkülözhetetlen munkát végez Kónya Judit, Szilágyi Erzsébet és Rajki András, akik rengeteget fordítanak héberről magyarra – mondja Bartha Anita –, s mivel a jó héberes fordítók más országokban is kevesen vannak, sok izraeli művet általában angol fordításból ültetnek át valamilyen más nyelvre. Ilyenkor természetesen elengedhetetlen, hogy egy héberül kiválóan beszélő lektor is átfésülje a kész munkát a félrefordítások kiküszöbölésére. Fontos megemlíteni, hogy Izraelben létezik egy irodalmi társaság, az ITHL (Institute for the Translation of Hebrew Literature), amely a kortárs héber irodalom fordításának támogatására és külföldi népszerűsítésére jött létre, s amely a jobb hozzáférhetőség miatt, éppen angol nyelven promotálja a kortárs héber prózát.

– Az angol közvetítéssel megjelenő izraeli irodalom megjelentetése olyannyira elterjedt jelenség – teszi hozzá Ledniczky Lívia –, hogy a terveink között szerepel egy szakmai műhelyfoglalkozás megszervezése is, méghozzá olyanok számára, akik angolból fordítanak héber irodalmat. Hiszen az izraeli kortárs irodalomnak megvannak a maga természetes sajátosságai, amelyeket egy-egy szövegben fel kell ismerni, s amelyek nem sikkadhatnak el pusztán amiatt, mert egyes művek az angol közbeiktatásával jelentek meg magyarul.

Az említett Kónya Judit nemrég fordította magyarra Yishai Sarid Emlékezés szörnye című művét. 

A beszélgetésünk során természetesen szóba kerül az irodalom éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat is, amelynek izraeli vonatkozásairól ebben a cikkünkben olvashatnak.

– A Scolar Kiadónál fut egy David Grossman-életműsorozat – mondja Bartha Anita –, és az idei irodalom éjszakáján „A csak játszik velem az élet” című Grossman-műből hallhatnak majd felolvasást június másodikán a Margitszigeten és június 8-án pedig Debrecenben, a kortárs izraeli irodalom iránt érdeklődők. E Grossman-könyv kapcsán készült egy dokumentumfilm, amelyet június 8-án vetítenek le az Izraeli Kulturális Intézetben, sőt, a vetítés után a tervek szerint élőben kapcsolják majd a mű egyik szereplőjét is.

A beszélgetésünk azzal a pozitív üzenettel zárul: mind az IKI, mind az izraeli magyar nagykövetség nyitott az együttműködésre szerzőkkel, fordítókkal, kiadókkal, azaz a könyvszakma minden szereplőjével arra, hogy minél több kortárs izraeli mű eljusson a magyar olvasókhoz. Azaz nyitottak az esetleges fordításokkal és kiadásokkal kapcsolatos megkeresések, ötletek és kezdeményezések felkarolására.

Ha máris van ötletük és javaslatuk, netán friss izraeli olvasnivalóra vágynak, akkor találkozzunk az irodalom éjszakáján június 2-án, csütörtökön este 7 és 11 óra között a Margitszigeti Víztoronynál!