A biztonsági intézkedések
fokozása, a zsidó közösségek védelmével kapcsolatos tudatosság növelése, az
ezekkel összefüggő jógyakorlatok és a hatékonyan működő stratégiák álltak a
magyar EU elnökség rendezvényeként december 4-én lezajlott magas szintű
nemzetközi konferencia témáinak középpontjában. A Magyarország EU melletti
Állandó Képviselete és a Zsidó Világkongresszus által szervezett konferencián
Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is részt vett. A konferencia előadói között
politikai döntéshozók, zsidó közösségi képviselők, biztonsági szakemberek és civil
szervezetek képviselői szerepeltek.
A konferencián a beszédek mellett
kerekasztalbeszélgetések és konkrét témákra összpontosító szakmai előadások is
elhangzottak, amelyek megvilágították az október 7-i terrortámadások után
elszabaduló antiszemita hullám hátterét, gyökereit, nemzetközi kontextusát. Az
előadásokban és a kerekasztal-beszélgetésekben külön kitértek a
szélsőbaloldali, a szélsőjobboldali és a vallási fundamentalista motivációk
összefüggéseire. Emellett nagy hangsúly helyeződött a közösségi média, a
mesterséges intelligencia szerepére is.
Szó esett arról is, hogy a
különböző állami és nemzetközi szereplők tevékenyége, a nemzetközi diplomácia
és a kettős beszéd szintén jelentős szerepet játszott abban, hogy az elmúlt egy
évtizedben a zsinagógák és zsidó központok ellen irányuló terrortámadások, a
fizikai és verbális antiszemita incidensek száma drámaian nőtt, az
antiszemitizmus pedig elárasztja az online világot.
Több előadó beszélt Irán
szerepéről: arról a tudatos építkezésről, amely először szociális és
(inter)kulturális dimenziókat hangsúlyozott, majd olyan infrastruktúrát épített
ki, amely normalizálta nemcsak a zsidók, de a minden „hitetlen” elleni
erőszakot. Fokozatosan átemelte a korábban szigorúan vallási narratívákat, az
iszlám hitelveket kicsavarva és sokszor megcsúfolva, a globális Nyugaton és
Izraelben élő fiatal, szekuláris muszlim fiatalok számára egyfajta vonzó
ellenkultúrává tette. Ezeket a tendenciákat a témában magasan képzett
szakemberek konkrét példákkal is illusztrálták.
A Mazsihisz képviseletében
Prof. Dr. Grósz Andor elnök is felszólalt, aki Magyarország kormánya, illetve a
magyar EU elnökség Izrael és a magyar zsidó közösség biztonsága melletti
elkötelezettségéről beszélt. Felszólította a Nyugat értékeiben osztozó
politikusokat és döntéshozókat, hogy politikai irányultságuktól függetlenül
tegyenek meg mindent Izrael démonizálása ellen. Példaként a Nemzetközi
Büntetőbíróság a közelmúltban Izrael politikai vezetői ellen kiadott, egyszerre
bizarr és aljas letartóztatási parancsát említette.
Dr. Sztáray Péter András,
biztonságpolitikáért felelős államtitkár a konferencián elmondott záró-beszéde
Korunk
szomorú valósága, hogy 80 évvel a holokauszt után az európai zsidó közösségek
biztonságát nem tekinthetjük adottságnak. Hallottunk itt a konferencián az
európai zsidó életet fenyegető számos veszélyről és kihívásról, és megvitattuk,
hogyan lehet ezekkel szemben fellépni. Az a tény, hogy 2024-ben ez még mindig
probléma, mélyen aggasztó, és társadalmaink számára önvizsgálatra ad okot.
Az antiszemitizmus, az
anticionizmus, a zsidók, a zsidó és izraeli intézmények elleni szóbeli
támadások, fizikai bántalmazások olyannyira gyakorivá váltak, hogy a társadalom
egy része már ’normálisnak’ fogadta el őket. Ahhoz, hogy megmutassuk, hogy
ennek nem kell feltétlenül így lennie, és a zsidó közösségek ma is biztonságban
élhetnek, sőt, gyarapodhatnak, hazánk jó példa.
Magyarországon él
Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Büszkék vagyunk múltunkra és
hagyományainkra, a zsidó közösséget a magyar és az európai kultúra szerves
részének tekintjük. Nincs „mi” és „ők”. Alkotmányos és erkölcsi kötelességünk
garantálni zsidó polgártársaink biztonságát.
Mély megrendüléssel töltött
el bennünket, amikor láttuk a Hamász által 2023. október 7-én elkövetett
brutális terrortámadásokat, átéltük a kollektív traumát, amelyet a támadások
Izraelben és azon túl okoztak. Ugyanilyen mély megdöbbenést érzünk, amikor azt látjuk,
hogy a támadásokat követően az antiszemitizmus és antiszemita incidensek,
Izrael elpusztítására való felhívások és a terrorizmust dicsőítő tartalmak
hulláma söpör végig Európa nagy részén. Az olyan atrocitások, mint a Maccabi
Tel-Aviv szurkolói ellen novemberben Amszterdamban elkövetett támadások, az
európai történelem egy nagyon sötét fejezetére emlékeztetnek bennünket, és
elfogadhatatlanok.
A mostani incidensek is
bizonyítják, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölet minden más
formája elleni munkánkat folytatni, sőt fokozni kell. Magyarország számos jó gyakorlattal
rendelkezik ezen a téren. A kormány zéró toleranciát hirdetett az
antiszemitizmussal szemben. A zsidó közösség számára a biztonságos környezet
megteremtéséhez azonban nemcsak szóbeli elkötelezettségre, hanem konkrét
intézkedésekre is szükség van, amelyek hazánkban három kulcsfontosságú
területre összpontosítanak: 1. bűnüldözési és jogi intézkedések; 2. holokauszt
oktatás és emlékezés; 3. a zsidó kultúra és élet támogatása.
Ami az első területet illeti,
Magyarországon tilos a holokauszttagadás. A közösség elleni erőszak vagy
uszítás a büntető törvénykönyv része. Alkotmányunk lehetővé teszi a
gyűlöletbeszéd polgári jogi üldözését is. Magyarország kormánya 2024 júniusában
elfogadta az Antiszemitizmus elleni Nemzeti Stratégiát, amely többek között
tartalmazza az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és a magyarországi zsidó
közösség érdekében tett lépéseket.
A holokauszt-oktatás a
nemzeti alaptanterv része. A holokauszttal foglalkozó múzeumok, kutatóközpontok
szerte Magyarországon megtalálhatók. A holokauszt áldozatainak emlékére és az
ellene fellépők tiszteletére április 16-át a Holokauszt Nemzeti Emléknapjává
nyilvánították. A magyarországi holokauszt idei 80. évfordulója alkalmából a
kormány 1 milliárd forintot (~ 2,5 millió euró) különített el egyházi és civil
kezdeményezések támogatására.
A zsidó közösség védelmének
harmadik pilléreként kormányunk elkötelezett a zsidó kultúra népszerűsítése és
a zsidó örökségi helyszínek megőrzése mellett. A magyarországi, sőt európai
zsidó közösségek védelmével kulturális örökségünket és európai életmódunkat is
védjük. A magyar kormány támogatást nyújtott a zsidó temetők és zsinagógák
felújítására, amire az elmúlt nyolcvan évben nem volt példa. Emellett jelentős
összegekkel támogatjuk a zsidó felekezeteket, a zsidó közösségeket és a civil
szervezeteket, hogy folytathassák vallási és közösségépítő munkájukat.
A zsidó élet előmozdítása és
közösségeink megőrzése más módon is megnyilvánulhat. Amikor máshol óriási
nyomás nehezedik a kóser vágásra és más vallási gyakorlatokra, Magyarország
kormánya világosan kijelentette, hogy a vallásszabadság alapján Magyarországon
ilyen korlátozásokra nem kerül sor. Biztosítjuk, hogy a zsidó közösség
hozzáférjenek mindenhez, ami hagyománya megőrzéséhez, vallása gyakorlásához
szükséges.
Amint azt az EU Tanácsa
magyar elnökségének programja is mutatja, úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi
helyzetben a tolerancia, a kölcsönös megértés, a kulturális örökség és a
kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása nem is lehetne aktuálisabb. Most van
itt az ideje az európai zsidó élet támogatásának és védelmének.
Az elnökség eredményeinek
mérföldköveként a Tanács 2024. október 15-én következtetéseket fogadott el a
zsidó élet támogatásáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
Nem beszélhetünk az európai
antiszemitizmusról anélkül, hogy ne említenénk meg azokat a támadásokat,
amelyekkel Izraelnek a nemzetközi színtéren szembe kell néznie. Magyarország
régóta és rendíthetetlenül küzd az elfogult és kiegyensúlyozatlan Izrael-kezelés
ellen a nemzetközi színtéren.
Világosan látjuk, hogy az
Izrael elleni diplomáciai és jogi támadások megnyitják az ajtót a fizikai
támadások előtt is.
Az európai zsidó közösségek
biztonságának garantálása és az antiszemitizmus elleni küzdelem Európa közös
érdeke, és e tekintetben továbbra is fáradhatatlanul dolgozunk. Intézkedéseink
hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Magyarországot a zsidó
közösségek számára az egyik legbiztonságosabb helynek tartják Európában, ahol
senkinek sem kell rejtegetnie identitását, ahol senkinek sem kell választania
vallása gyakorlása és a biztonság között. A máshol növekvő kihívásokkal szemben
ezt a helyzetet nem tekintjük magától értetődőnek. Tudjuk, hogy ez az évek óta
tartó következetes politika és kemény munka eredménye. Olyan munka, amelynek
folytatása mellett Magyarország kormánya hitet tesz.