Ma este beköszönt Tisa BeÁv – Miért gyászolunk Áv hó 9-én?

2024. Augusztus 12. / 16:29


Ma este beköszönt Tisa BeÁv – Miért gyászolunk Áv hó 9-én?

Ma este 7 óra 59 perckor beköszönt a zsidóság legnagyobb gyásznapja – a Jeruzsálemi Szentély pusztulásának napjára emlékeztető böjtnap, a Tisá BeÁv. A böjt holnap (kedd) este 8 óra 33 percig tart.

Áv hónap 9. napján a zsidó történelem legtragikusabb eseményeire emlékezünk. Ezen a napon rombolták le mind a két Szentélyt, a babiloniak először, aztán a rómaiak 650 év múlva.

Tisa BeÁv több, mint a templomok elvesztésének emléke; ez a nap a zsidó nép évezredeken át tartó kollektív bánatát foglalja magába. 

A zsidó hagyomány a nemzeti tragédia számos pillanatát szőtte bele ebbe a napba, összekapcsolva olyan ősi eseményeket, mint a kémek jelentése a pusztában, a modern kor legsötétebb időszakával, a holokauszttal. Áv hó 9-e ezért olyan emléknap, amely a zsidó nép száműzetésének és hosszú szenvedéstörténetének fájdalmát szimbolizálja.

Imaidők zsinagógáinkbanImaidők zsinagógáinkban

Ennek a napnak a jelentősége egészen a Tóráig nyúlik vissza. 

Már Ábrahám is idegenként írta le magát azon a földön, amelyet Sára temetésére vásárolt. Egészen az egyiptomi rabszolgaságáig és a 40 éves sivatagi vándorlásukig, a zsidók mindig átérezték a jövevénylét állapotát.

Idegenek és szolgák voltunk Egyiptomban, majd 40 éven át bolyongtunk a sivatagban, ezért tanítja a Tóra – bölcseink szerint 36-szor nyomatékosítva –, hogy „szeresd a jövevényt”.

A veszteség és a száműzetés érzése a mai napig emlékeztet minket arra, hogy a megváltás isteni ígérete még nem teljesedett be teljesen. Bár létezik a modern Izrael állam, és Jeruzsálem ismét a zsidó nép fővárosa, a Szentély hiánya és a megváltás befejezetlen állapota arra emlékeztet, hogy a száműzetés és a szenvedés fájdalma még mindig bennünk él.

Tisa BeÁv napján a zsidó közösség 25 órás böjtöt tart, és nemcsak az ételtől és italtól, hanem más kényelemtől is tartózkodik. A fürdés általában tilos, bár a különösen forró napokon a tisztálkodás érdekében kivételt tehetünk. A hagyományos gyászgyakorlatok közé tartozik a házasélettől való tartózkodás, a kényelmes bőrcipők kerülése és a Tóra tanulmányozásától való tartózkodás – hiszen Isten szavát megérteni végtelen öröm és gyászidőszakban nem engedélyezett. A kivétel éppen Jeremiás Siralmai, Jób könyve, Ézsaiás próféta könyvének bizonyos szakaszai és a Talmudnak a gyásszal és a Szentély pusztulásával foglalkozó részei. Ugyanakkor nincs érvényben olyan szigorú munkatilalom, mint Szombat idején.

„Mindennek rendelt ideje van és ideje van az ég alatt minden akaratnak.” /Kohelet/

E gyásznap nem csupán a múltbeli tragédiákra való emlékezésről szól, hanem a remény üzenetét is hordozza. 

A zsidó hagyomány azt tanítja, hogy a Messiás Áv 9-én fog megszületni, ez a hit a jövőbeli megváltás lehetőségével tölti meg ezt a szomorú napot. Miközben gyászoljuk a múltat, előre tekintünk arra a napra, amikor a száműzetés sebei begyógyulnak, amikor béke fog uralkodni, és amikor – ahogyan azt Ézsaiás és Malakiás próféta megálmodta – "a farkas együtt fog élni a báránnyal".

Amíg ez a nap el nem érkezik, Tisa BeÁv erőteljes emlékeztető marad a zsidó szellem kitartó küzdelmére, elmélkedésre szólítva fel a közösséget. A gyász életünknek éppen olyan szerves része, mint az öröm. Az élet teljes átéléséhez komolyan kell vennünk a gyászt és a fájdalmat is, s ha nem akarunk hárítani – úgyis reménytelen –, akkor vehetjük majd igazán komolyan a vigasztalást is: a hagyomány szerint a Messiás Áv hónap 9. napján fog megszületni. Talán éppen idén.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Közélet
Vándorló műkincsek nyomában: Aranyvonat
2024. Október 07. / 12:17

Vándorló műkincsek nyomában: Aranyvonat