Kóser gyufa: Egyedülálló fejlesztés a szegedi gyufagyárban

A hagyomány és az innováció figyelemre méltó ötvözése a szegedi gyufagyár legkülönlegesebb terméke, a világpiacon is kiemelkedő újdonság a kóser gyufa. A 2022-ben kifejlesztett termék egyedisége és jelentősége nem csupán a zsidó vallási szabályok betarthatóságában rejlik, hanem olyan konkrét társadalmi hozadéka is van, mint a munkahelyteremtés a Dél-Kelet magyarországi régió hátrányos helyzetű és szociálisan kiszolgáltatott emberei számára.

A kóser gyufa ötlete a szegedi zsidó közösség egy fiatal tagjától, Hegyes Istvántól és baráti körétől származik, akik megkeresték az egyetlen európai gyufagyárat birtokló német Europe Match céget. Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke és Kendrusz Attila, a helyi vallási vezető részéről is pozitív fogadtatásra lelt újító ötletük. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Rabbisága részéről Radnóti Zoltán főrabbi is támogatását fejezte ki a projektet illetően.

A professzionális munkát végző fejlesztőcsapatnak köszönhetően egy innovatív és vizuálisan is nagyon szép terméket sikerült piacra vinni.

A kóser gyufák abban különböznek a hagyományos gyufáktól, hogy a gyufafejre használt ragasztó növényi eredetű, nem pedig vágóhídi hulladékból főzött túlnyomórészt sertészselatinból származik – ami nem kóser.

– A zsidó vallásban a gyertyagyújtás és a láng használata nagyon jelentős szerepet tölt be – nyilatkozta a Szeged Televíziónak Hegyes István, aki akkor még a Europe Match szegedi gyárának kereskedelmi igazgatója volt, és aki az interjúban "a hagyományok találkozásaként" jellemezte a kóser minősítést.

A 170 éves gyufagyár és a 120 éves szegedi zsinagógát fenntartó zsidó közösség együttműködése olyan terméket eredményezett, amely világújdonságként nemzetközi szinten értékesíthető.

– A kóser gyufa létrehozása nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan azt kezdetben gondoltuk – magyarázta Klaus Bruns, az Europe Match tulajdonos-igazgatója.

Nesztor Dániel, laboratóriumi és minőségügyi vezető részletezte, milyen kihívásokkal kellett szembenézni egy gyufafejekhez alkalmas növényi alapú ragasztó kifejlesztése során. Az így létrejött egyedülálló receptura jól példázza a gyár innovatív szellemiségét.

A gyár a nagyüzemi gyártástól elkülönített, kézműves körülmények között biztosította a kóser elvárásoknak megfelelő környezetet a kóser gyufák számára, amik változatossá teszik a szegedi kínálatot. A gyár célja, hogy naponta 150-200 ezer kóser gyufát állítson elő, elsősorban nemzetközi szinten célozva meg a vásárlókat. Mivel az Egyesült Államokban jelentős a zsidó lakosság, várhatóan ez lesz az egyik legnagyobb felvevőpiac.

A Europe Match GmbH 2006-ban vásárolta meg a szegedi gyárat, és az utolsó svéd gyár bezárása, valamint az ukrán gyár háborús célú átalakítása, majd lebombázása után Európa egyetlen megmaradt gyufagyárává alakította át. A szegedi gyár jelenleg napi másfélmillió doboz gyufát gyárt, elsősorban az európai piacra. Ez az egyedülálló helyzet lehetővé teszi a gyár számára, hogy olyan hiánypótló termékekre összpontosítson, mint a kóser gyufa, biztosítva ezzel versenyképességét.

Ennél is fontosabb, hogy ennek a fejlesztésnek jelentős társadalmi vonatkozásai vannak. Szegeden történik a legyártás, és az MKH foglalkoztató üzem végzi a logisztikai, kereskedelmi tevékenységet.

Az MKH-ban elsősorban hátrányos szociális körülmények közt élő emberek foglalkoztatását segítik elő. Olyan nehéz helyzetben élő személyeket alkalmaznak, akik máshol nem jutnának munkalehetőséghez és nehezen tudnák biztosítani a megélhetést maguk és családjuk számára. A projekt célja tehát az is, hogy ezeket az embereket visszaintegrálja a társadalomba, a munka világába, hiszen a termelés potenciális bővítésével a gyár új munkalehetőségeket teremthet a hátrányos helyzetű és szociálisan kiszolgáltatott emberek számára, hozzájárulva a helyi gazdasági fejlődéshez és a társadalmi stabilitáshoz.

Érdekesség, hogy a zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban a magyar Irinyi János szabadalmaztatta még vegyészhallgató korában. A magyar kötődésű termék különleges módon újul meg tehát, hiszen innovációjával a gyártók nem csupán a piacot célozzák meg, de segítségnyújtás és munkahelyteremtés szándékával közelítenek a szociálisan hátrányos körülmények közt élő emberek felé.

A kóser gyufák többet szimbolizálnak, mint az étkezési törvények betartását; az innovációt, a hagyományt és a társadalmi felelősségvállalást képviselik. A szegedi gyár kezdeményezése nemcsak a zsidó közösség sajátos igényeinek felel meg, hanem azt is példázza, hogy a hagyományos iparágak hogyan alkalmazkodhatnak és gyarapodhatnak új termékek kialakításával a gazdaságban. A munkahelyteremtés elősegítésével és a kiszolgáltatott személyek támogatásával ez a fejlesztés még hangsúlyosabbá teszi az átgondolt, közösségorientált üzleti gyakorlatok átalakító erejét.

Zucker-Kertész Lilla írása