11.08. 15:58, kimenete: 11.09. 17:03 
Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 20 óra 20 perckor köszönt be, a királynő holnap este 21 óra 40 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Bámidbár (Mózes 4. 1:1-4:20.) hetiszakaszt olvassuk Mózes negyedik könyvéből.
A Tóraadás ünnepén arról olvasunk, hogyan talált el egy hűséges, fiatal moábita nő a szeretet Istenéhez. Dávid király dédanyjáról van szó, akitől a Messiás származik majd a hagyomány szerint.
A héten olvasott hetiszakasz máskor is jellemzően Sávuot előtt kerül sorra imaházainkban.
Az áll a nyitómondatában, hogy az Örökkévaló Mózeshez szólt a Szináj pusztájában, ekkor és ekkor. Ennyi. Áldott emlékű bölcseink szerint ez azt jelenti, hogy a Tóraadás közege, a szólítás közege a sivatag volt. A senkiföldje, valahol Izrael országán kívül, a civilizáción kívül, kívül mindenen, ami rendezett, uralható, birtokolható. Ami tehát egyformán mindenkié.
A Tóra ugyanis nem Izrael népének tulajdona, mi csak felelősek vagyunk érte és azért, hogy a népeknek átadjuk, bemutassuk az üzenetét. A Tóra a sivatag szülötte, a sivatag némaságában szól hozzánk. A Sávuot tehát ennek belátására épül, erre a belátásra következik. Áldott emlékű bölcseink a Tórát a sivataggal, a tűzzel és a vízzel kapcsolják össze. A sivatag vad, üres és néma. Segít, hogy a lélek üressé és csöndessé váljon, önmagára csupaszodjon újra. Hazataláljon.
A Tóraadás ünnepének tekercse, hagyományos olvasmánya a Rúth könyve, amelyet a rabbik betérési történetnek láttak.
A Rúth nevű moábita lányról szól, aki feltétlen hűséggel képes kötődni egy nála egy nemzedékkel idősebb nőhöz, korán meghalt férje édesanyjához. A közös gyász fájdalma teszi igazán családdá őket és a kiszolgáltatottak közössége teszi felbonthatatlanná szövetségüket. Egy zsidó és egy moábita nő, akiknek nem maradt semmijük egymáson kívül ezen a világon. És Rúth felkel, ahogy felkelt egykor Ábrahám és elindul Naómival az ismeretlenbe, az ő hazájába. Zsidóvá, úgymond, ez a személyes hűségeskü teszi: ahová Te mész, oda megyek én is, ahol te alszol, ott leszek melletted, a Te néped az én népem és a te Istened az én Istenem. A Világ Teremtője csak Naomi és a nők testvérisége, a sisterhood kapcsán kerül szóba, ha Naomi őt követi, akkor őt követi Rúth is. És mind így tapasztaljuk meg Őt – kapcsolatokban, találkozásokban, a feltétel nélküli hűség megnyilatkozásaikor.
Rúth újra párt talál Izraelben, érzelmi és anyagi biztonságot, a gyereke Dávid király nagyapja lesz. Mivel a Messiás Dávid házából származik, részben moábita származású lesz, egy hazátlan, nincstelen, idegen moábita özvegyasszony leszármazottja, akinek a hűsége új fejezetet nyitott a remény történetében.
Méltatlanok vagyunk a Tórára, ha elfelejtjük, hogy a sivatag csöndjében, a senkiföldjén kaptuk. Ha elfelejtjük, hogy mindenkié.
Békés ünnepet kívánunk!
Vári György írása
