Különleges téma: a szúfi eksztázisról zsidó szemmel

Az ELTE Orientalisztikai Intézet őszi előadássorozatának keretében ezúttal Zsom Dóra adjunktus, a Sémi Filológiai és Arab Tanszék oktatója tart előadást, érintve azokat a zsidó misztikus technikákat, amelyek bizonyíthatóan szúfi hatásra jöttek létre.

Zsom Dóra hebraista, arabista különleges előadását hallgathatják meg az ELTE Orientalisztikai Intézetének őszi előadássorozatának keretében szeptember 26-án, csütörtökön délután 4 órától ELTE BTK Kerényi Károly termében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F). 

Az előadás témája az eksztázis, kábulat, módosult tudatállapot az iszlám misztikában, valamint ezek párhuzamai a zsidó vallási gyakorlatban, különös tekintettel azokra a zsidó misztikus technikákra, amelyek bizonyíthatóan szúfi hatásra jöttek létre vagy kimondottan azokat utánozzák – olvasható az előadás rezüméjében.

A szúfizmus az iszlám misztika hiedelem- és szokásrendszere. Sok muszlim hívő ezen az úton, Isten közvetlen, személyes megtapasztalása által próbál rálelni Isten szeretetére és megismerésére. A szúfizmuson belül többféle misztikus út létezik arra, hogy valaki megismerje az emberi és isteni természetet, átélje az isteni szeretet érzését és elérje az igazi bölcsességet. A szúfizmus legfontosabb lelkigyakorlata a dhikr, vagyis Isten nevének és bizonyos Korán-részleteknek a recitálása, valamint a „kerengő dervisek” táncos szertartásai és ezek továbbfejlesztése. Az „üvöltő dervisek” az eksztázist elérve gyakran önmagukat is megsebzik, más rendek viszont a néma szertartást részesítik előnyben, amelynek során a hívő magában ismétel bizonyos formulákat, illetve testének bizonyos pontjaira összpontosítva meditál.

Zsom Dóra egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK spanyol, héber és arab szakán, valamint a Jeruzsálemi Héber Egyetem zsidó történelem szakán végezte. 2002 és 2008 között hosszabb-rövidebb megszakításokkal Izraelben élt, ahol több kutatócsoport munkájában vett részt. A Friedberg Genizah Project keretein belül működő „Arab Filozófia, Polémia és Teológia” kutatócsoport tagjaként a Kairói Geniza judeo-arab kézirattöredékeinek azonosításán és katalogizálásán dolgozott. Emellett a Héber Egyetemen működő „Hispánia Judaica” kutatócsoport tagjaként a spanyolországi és portugáliai zsidóság történetének kutatásával foglalkozott. PhD-értekezését a conversókat érintő zsidó vallásjogi kérdésekből írta. 

Jelenleg adjunktus az ELTE Sémi Filológiai és Arab tanszékén. Kutatási területe az Ibériai-félszigetről Észak-Afrikába, valamint az Oszmán Birodalomba bevándorló conversók (kereszténységre áttért zsidók) integrálódása a zsidó közösségekbe. Részt vett a muszlim országokban élő zsidóság történetét kutató jeruzsálemi Ben-Zvi Intézethez tartozó, az aleppói zsidósággal foglalkozó kutatócsoport munkájában. Tagja a „Sefarad: Society for Sefardic Studies” társaságnak.