Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 171. rész – Bíró József (1911-?)

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az Esti Kurír 1928 februárjában beszámolt egy „kulturdélután”-ról, amelyen az énekesnők mellett közreműködött egy hegedűművész is: Bíró József.

Hogy ezt megelőzően Bíró fellépett-e, vagy sem, azt nem tudni. Ugyanígy igen töredékesek a pályafutásáról szóló további hírek is. 1935-ben a brünni főiskolák egyesületében lépett fel. Egy év múlva, 1936 májusában a Pesti Napló erről számolt be:

„London egyik legelőkelőbb zeneegyesülete az »AMA« Club (All Musicians Association) külön hangversenyt rendezett Londonban élő két magyar zenész: Weingarten József zongora- és Bíró József hegedűművész tiszteletére.”

Bíró maradt még Londonban és augusztusban „nagysikerű” hangversenyt adott. Két hónap múlva római szereplések következtek, a rádióban „magyar dalokat” adott elő. Római szerepléséért, amikor az olasz királyi udvar, Horthy kormányzó és Mussolini előtt lépett fel, megkapta Róma város nagy aranyérmét.

Hazatérése után, ahogy erről az Egyenlőség 1936 decemberében beszámolt, részt vett az egyik pesti izraelita ifjúsági csoport (13 ilyen csoport volt akkoriban) vezetésében. 1937 elején fejezte be olaszországi és svájci hangverseny körútját. A Magyarság idézte, hogy a jelentős olasz és svájci lapok nagy elismeréssel számoltak be Bíró sikereiről.

1937-38 fordulóján a lapok hírt adtak elszórt fellépéseiről a fővárosban (Lipótvárosi Polgári Kaszinó, Mozart Egyesület). Februárban önálló estje volt a Vigadóban. A lapok dicsérték a hangverseny színvonalát, Bírónál jobban talán csak a hegedűjével foglalkoztak, amely egy „Reményi-hegedű” volt. (Feltehetően Reményi Mihály/1867-1938/ által készített mester-hegedűről lehet szó.)

1938 végén újabb svájci út következett, Zürichben adott hangversenyt. Nem világos, hogy továbbra is Svájcban turnézott-e, vagy hazajött, de a következő újsághír kelte 1941 szeptembere. Az Újság adta hírül, hogy Bíró József megkezdte hegedű oktatását.

A Népszava 1942 márciusában beszámolt a Komor Vilmos vezette Szimfonikus Zenekar estjéről. Ebben írt Bíró szerepléséről is:

„… Csajkovszkij közkedvelt versenyművében mutatta be jelentős hangszertudását, jó példákon képzett ízlését. Kár, hogy a zenekari kíséret túl hangos volt.”

Az OMIKE Művészakcióban 1939-1942 között lépett színpadra. 1939 novemberében Vivaldi Concerto Grossoját játszotta hegedűs társaival, az 1941-es pedig Beethoven-esten a Kreutzer szonátát játszotta Benedikt Klárával, majd 1942 januárjában Mendelssohn hegedűversenyét.

A Népszava 1945 szeptemberében ezt a kis hirdetést közölte:

„Bíró József hegedűművész közli volt tanítványaival, hogy orosz hadifogságból hazatért [eszerint ezt megelőzően munkaszolgálatos volt – H. L.] és tanítását megkezdte.”

A lapok szórványosan tudósítottak további fellépéseiről, így 1948-ban a Benedikt Klárával közös fellépéséről a Munkásotthonban (?), majd pedig az Új Élet közölt 1950 és 1954 között híreket sorozatban fellépéseiről: Bruch Kol Nidréje a Dózsa György úti kultúrteremben 1950 márciusában, 1951-1954-ben szereplés több alkalommal a Budapesti Izraelita Hitközség előadásain és templomi hangversenyeken.

Minden bizonnyal 1956 után távozhatott az országból, mert az Új Hungária című Münchenben szerkesztett emigráns lap 1957 májusában arról számolt be, hogy „Bíró József hegedűművész … Bécsben nagy sikerrel hangversenyezett”.

Az ezt követő másfél évtizedről nem sikerült értesülést szerezni.

A Magyar Hírek 1969 augusztusában ezt a hírt közölte:

„F. M. honfitársunk megírja, hogy él Rióban egy magyar származású hegedűművész, Bíró József. […] Bíró József egy műtét következtében mozgásképtelenné vált. A bénaság minden ember számára csapás, de sokszorosan az egy hegedűművész számára, akinél ez a betegség nemcsak fizikai szenvedést jelent, hanem élete lényegét veszti el.

A riói magyarok mélyen átérezték Bíró József nehéz helyzetét s jótékony célú hangversenyt rendeztek támogatására, […] egy jómódú magyar hölgy lakásán, mely hangverseny jövedelme tetszés szerinti hozzájárulással – remélhetőleg lényegesen enyhítette magatehetetlen honfitársunk helyzetét.”

Halála idejéről nincs adat.

Képek:

1.) A Magyar Muzsika Könyve, 1936.
2.) Műsorközlő lap OMIKE Művészakció
3.) Wiener Konzerthaus