Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 168. rész – Az OMIKE sajtócsoportja rendezvényei

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

Az OMIKE a színházi, zenei, képzőművészeti programok mellett felvállalta egy beszélő folyóirat, az „Eleven Újság” létrehozását is.

Az első zsidótörvény nyomán 1938-ban létrejött az Országos Magyar Sajtókamara. A törvény szerint „lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja”. Megszabták azt is, hogy a kamara tagjainak maximum 20%-a, majd a második zsidótörvény nyomán 6%-a lehetett zsidó származású. A következő fél év során 411 sajtóorgánum szűnt meg. A kamara júniusi indulásakor 1572 taggal rendelkezett, közben 1863 kérelmet utasítottak el.

Az OMIKE vezetése (feltehetően 1939 végén) a Művészakció mellett létrehozott egy sajtócsoportot. (A Magyarság című szélsőjobboldali lap egy 1940 júliusában írt cikkében 70 főre teszi a csoport létszámát.) Ebben a publikálástól eltiltott írók és újságírók vettek részt. A részvétel formai megoldása nem ismeretes, nem tudjuk, hogy ez egy laza együttműködés, vagy szervezetileg jobban körvonalazott együttes volt-e. Az erőteljesebb szervezeti megoldásra mutat, hogy a csoportnak volt választott, hattagú intézőbizottsága.

Valószínűleg már e csoport létrejöttéhez kapcsolódott az 1940 elején megrendezett „Írók estje”. Az estről rövid beszámoló jelent meg A Magyar Zsidók Lapja 1940. február 8-i számában:

„Írók estje. Az OMIKE művészesték sorozatában, február 4-én, vasárnap este tartották meg az első írói estet, amelyre zsúfolásig telt meg a Hollán-utcai előadóterem.”

Az ismertetés kitér arra, hogy az esten Kóbor Noémi költő és Trencsényi Waldapfel Imre előadásai hangzottak el, zenei kísérőműsor és Ascher Oszkár versmondásai mellett.

A Képes Családi Lapok 1940 márciusában olvasói levelet közölt, amelyben említés történt arról, hogy „három hónappal ezelőtt összeírták a kenyértelenné vált zsidó újságírókat és írókat, mert – mint a gyönyörű terv hangoztatta – segíteni akarnak rajtunk. […] Hangsúlyozzuk, hogy az OMIKE alapgondolata helyes volt, amikor a zsidótörvény hírlapíró és írói áldozatai ügyét felkarolta.”

A következő rendezvényt 1940. március 12-én tartották a Goldmark-teremben. Ez volt az „Eleven Újság”. A Magyar Zsidók Lapja néhány nappal előtte a beharangozó cikkében így fogalmazott:

„A zsidóvallású állástalan és bajban levő újságírók és írók javára március 12-én, a Goldmark-teremben megtartandó nagyszabású előadóest iránt valóban különleges érdeklődés mutatkozik, úgy, hogy a jegyeket túlnyomórészt elkapkodták.”

A kis, négyoldalú műsorközlő nyomtatvány bevezetőjében a műsor megrendezésének okát így fogalmazták meg:

„Azok az írók és újságírók, akik kopott íróasztaluknál mostanában nem jelenhetnek meg nap-nap után, vagy már búcsúzni járnak oda, ahol szerény tehetségükkel hosszabb-röviden időn át, több-kevesebb eredménnyel (amennyiben újságíróknál eredményről egyáltalán beszélni lehet) végezték a maguk feladatát: egy estére Ön elé varázsolják egy ilyen szerkesztőség életét…”

Az előadásban vegyesen működtek közre írók, újságírók és a Művészakció színészei. Hogy csak a legnevesebb szereplőket soroljam fel, akiknek a nevét néhányan talán még ma is ismerik:

Zsolt Béla, Szép Ernő, Beregi Oszkár, Gellért Lajos, Hermann Lipót, Várnai Zseni, Garami Andor, Simon Zsuzsa, Bodó Béla.

1940 júniusában a sikeres pesti előadást elvitték Szegedre. A szegedi izraelita hitközség dísztermében rendezett előadásról a Délmagyarország tudósított. Ebben így írtak Szép Ernő fellépéséről:

„Szép Ernő a finom szavú költő nyitotta meg az estet poétikus hangú bevezetőjével, megvilágítva, hogy a magyar nyelv és művészet szolgálatára összeállt szereplők egy újság formáit próbálják megeleveníteni számaikban.”

1941-ben az „előadássorozat” címét megváltoztatták. Május 17-én a Goldmark-teremben „Írók a pódiumon” címmel rendeztek fellépést. Az előadás fogadtatásáról híradást nem találtam, a beharangozó cikkek szerint gazdagabb programot terveztek, mint az előző évben. Így írt A Magyar Zsidók Lapja:

„Az írók közül többen személyesen közreműködnek [Lengyel Ernő, Zsolt Béla – H. L.] a rendkívül gazdag műsorú előadáson, amelynek magánszereplői közül kiemelkednek Kálmán Oszkár, Radnai Erzsi és Ráday Imre.”

1942-ben valami miatt vagy megszakadt a sorozat, vagy kimaradt az OMIKE művészestjeiről szóló közlésekből.

A következő hír A Magyar Zsidók Lapja 1943. március 13. számában jelent meg:

„Eleven Újság" a Goldmark-teremben.

Vasárnap délelőtt rendezte meg az OMIKE Sajtócsoportja évről-évre szokásos „Eleven Újságját” a Goldmark-teremben, amelyet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, akik nem is csalódtak várakozásukban: irodalmat, humort, zenét és táncot kaptak egyszerre.”

Decemberben rendezte meg a Sajtócsoport a „Kiss József emlékmatinét”, annak a sorozatnak a részeként, amelyben zsidó szervezetek Kiss József születésének 100. évfordulójáról emlékeztek meg.

Az OMIKE sajtócsoportja jegyezte kiadóként a hol „Magyar zsidók naptára”, hol „Magyar zsidók könyve” című kiadvány-sorozatot, amely 1941 és 1942 között jelent meg. De ez már, az OMIKE Művészakció más irodalmi kiadványaival együtt, egy másik beszámoló része lehet.

Képek:

 1.) Kóbor Noémi. Tolnai Világlapja 1931. 02. és Trencsényi Waldapfel Imre. tani-tani.info
 2.) Eleven Újság 1. oldal. MOL
 3.) Eleven Újság 3. oldal. MOL
 4.) Délmagyarország 1940. 6.
 5.) Lengyel Ernő. www.baterra.eu és Zsolt Béla www. hunlit.hu
 6.) Kiss József emlékmatiné. PIM