Ma 80 éve halt meg Reinitz Béla zeneszerző, előadóművész

Több mint száz évvel ezelőtt Ady Endre megzenésített verseivel és előadásával lett országszerte ismert Reinitz Béla, aki Budapesten született zsidó családban 1878-ban, és itt is halt meg éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. október 26-án. Élete utolsó éveit a pesti zsidó kórházban töltötte, sírja a Kozma utcai temetőben található. Büszke volt rá, hogy Ady Endre nagyra becsülte őt, hiszen a költő szerint híven és autentikusan ültette át versei a zene nyelvére. 

Reinitz Béla azon művészek közé tartozott, akiknek a szíve együtt dobogott azzal a korral, amelyben éltek: zenekritikusként az akkori modern magyar klasszikus zene híve, Bartók Béla és Kodály Zoltán lelkes támogatója volt, zeneszetzőként pedig ő volt az első, aki megzenésítette Ady Endre verseit. Az 1930-as években baloldali művészként a munkásdal-irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartották számon.   

Bálványához és barátjához, Adyhoz hasonlóan ő is rendszeresen dolgozott különböző lapoknak: 1906-tól 1917-ig a Népszava, majd 1918-ban a Világ zenekritikusa volt (a Népszavában Ady is rendszeresen publikált).

Az 1919-es Tanácsköztársaságban meggyőződésből vállalt szerepet: a művészeti ügyek kormánybiztosa, az államosított színházak ügyvivője lett, Lukács Györggyel együtt ő szervezte meg a Tanácsköztársaság háromtagú zenei direktóriumát, amelynek tagjai Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán voltak. A kommünben való érintettsége okán az üldöztetések elől 1920-ban Bécsbe emigrált, Nyugat-Európában hangversenyezett.

Ezt követően 12 éven keresztül élt hazájában úgy megtűrtként, hogy hivatalosan színpad közelében sem tartózkodhatott, dalait lassan elfeledték, és feszítő némaság vette körül, zeneszerzői munkásságot nem fejthetett ki. Csak néhány bátor előadó, mint például a sanzonművészet két kimagasló egyénisége, Medgyaszay Vilma és Neményi Lili tartotta műsorán Ady-dalait. Nyaranta a szélesre tárt ablakok mellett a Pasaréti úti házakból többen hallgathatták Reinitz zongorajátékát, amely hangok Jávor Pál villájából szűrődtek ki.

Reinitz Béla sírja a Kozma utcai temetőben. Fotó: dr. Varga József

Egészsége megrendült, a pesti zsidó kórház állandó lakója lett. A közben életbe lépő törvények korábbi elszigeteltségét csak tetézték. Jó barátok, művészek, költők, írók, színészek csöndes szeretete volt az egyetlen vékonyka szál, ami még életben tartotta.

A zsidótörvények őt is sújtották, de az 1944-es rettenetet már nem élte meg: 1943. október 26-án, mindössze 65 évesen elhunyt. 

(Felhasznált forrás: Wikipédia)